Eleven nőcik (interjúk) – Igari Annamária: "Nahát, magácska lesz? Akkor ma megint jót mulatunk!”

December elején "A nőci, ha eleven" címmel nyílt jótékony célú kiállítás a dunaszerdahelyi Buena kávézóban Horváth Reni (Horen) fotográfus varázslatos őszi portréiból. A kiállítás két hétig tekinthető meg, ez idő alatt bárki hozzájárulhat a vele párhuzamos gyűjtéshez, mégpedig a kávézóban kihelyezett urnán keresztül. A kiállított fotókon 29 "eleven nőci" szerepel a tágabb régiónkból, akikkel egy-egy interjú is készült, melyek közül naponta egyet közlünk a Paraméteren. A hölgyek mindegyike ugyanazokat a kérdéseket kapta, rajtuk múlt, milyen terjedelemben válaszolnak. Az interjúsorozat tovább tart, mint a kiállítás, várhatóan január első hetében érünk a sor végére. A sorozat hetedik részében következzék Igari Annamária, nőfély. Olvassák szeretettel! (7.)

Eleven nőcik (interjúk) – Igari Annamária: "Nahát, magácska lesz? Akkor ma megint jót mulatunk!”
Igari Annamária - Fotók: Horen
A kiállításon szereplő hölgyek (a listát fokozatosan kattintható linkekkel töltjük fel): 
 
Horváth Reni – Antal Ágota, Babos Kitti, Bartalos Tóth Iveta, Bertók Tóth Katalin, Bokor Réka, Bugár Anna, Dékány Nikolett, Dudás Viktória, Durica Kati (interjú nélkül), Gasparik Kriszta Maja, Gál Mislay Enikő, Igari Annamária, Kiss Kósa Annamária, Kiss Limpár Éva, Kurucz Klaudia, Mészáros Krisztina, Molnár Karácsony EmőkeMórocz Magdolna, Nagy Tímea, Pápay Annamária, Pukkai JuditRencés Kovács JuliannaŠtefkovič Patasi Ági, Szarka ZsuzsannaTakács Noémi, Tóth Helen, Tóth Tünde, Varga Lívia, Volner Nagy Melinda.

IGARI ANNAMÁRIA
 
Nőfély / Felbár
 
Itt keresd:
 
Facebook: Igari Annamária-Nőfély

Kapcsolódó cikk:
 
Ragyogó tekintetű gyermekek, nehéz sorsú családok részesültek a dunaszerdahelyi nőcis kiállítás melletti gyűjtésből

Ha egyetlen bővített, de tömör mondatban kellene bemutatnod, ki vagy és mivel foglalkozol, az hogy hangzana?

Lassan 6 éve foglalkozom esküvők, lakodalmak vezetésével, irányításával, sőt, szervezésével, ha arra van szükség. Célom, hogy az ifjú pár nagy napja olyan legyen, amilyet megálmodtak, és semmire ne legyen gondjuk, csak arra, hogy élvezzék az esküvőjüket. Nem munkának tekintem, hanem egy olyan hivatásnak, amit imádok, ami feltölt, ami az egyik legjobb, legpozitívabb dolog az életemben. 

Tevékenységedet, szívügyedet illetően mire vagy a legbüszkébb, és mit szeretsz benne a legjobban?

A legbüszkébb talán arra vagyok, hogy nőként elismernek egy olyan területen, ahol nagyrészt férfiak tevékenykednek, és hogy most már több pár is hozzám igazítja az esküvő dátumát. Ez hatalmas elismerés a számomra. Annak is örülök, hogy sok sikeres többnyelvű lakodalmat tudhatok a hátam mögött.

Emellett rengeteg pozitív visszajelzést kapok, és mikor az idősebb korosztály képviselői úgy köszöntenek, hogy: "Nahát, Annamária, magácska lesz? Akkor ma megint jót mulatunk!” Ez a legkedvesebb reakció.

Kérlek, írj le egy, a tevékenységedhez kötődő konkrét kedves szituációt/történetet!

Az egyik legkedvesebb talán az, mikor a pár rám bízta, hogy a násznéppel tudassam, hamarosan bekopogtat hozzájuk a gólya. Szép meglepetés volt. Egy másik, mikor eljegyzést szerveztünk egy esküvőn, ugyanis a vőlegény barátja ott szerette volna megkérni a barátnője kezét. Ebben az ifjú házasok maximálisan támogatták, és mindent elkövettünk, hogy emlékezetes legyen a lánykérés. Megható volt mind a két szituáció, pedig én ritkán érzékenyülök el. 

Ki az az inspiráló személy vagy melyik az az esemény, aki/ami erre a pályára terelt?

Elsősorban a saját esküvőm. Menyhárt Dodi kollégám vezette és a mai napig emlegeti a rokonság. Minél többször néztem meg az esküvői DVD-t, annál inkább megtetszett. Évekig csupán játszadoztam a gondolattal, és mivel nagy a rokonság, több esküvőn is részt vettünk.

Figyeltem a vőfélyeket, a folyamatot, hogy mit és hogyan csinálnak. Egyszerűen befészkelte magát a fejembe, és nem hagyott nyugodni.

Végül néhány éve úgy döntöttem, hogy a tettek mezejére lépek, és kipróbálom magam ezen a területen. A többi aztán jött magától.

Említs olyan tényezőket, amiktől a kezdetek után, egy folyamat végén az lettél, aki ma vagy!

Fú, ezt igazán nehéz szavakkal megfogalmazni. Annyi mindent átéltem ezalatt a rengeteg esküvő alatt, amit a hátam mögött tudhatok, és annyiféle embert ismertem meg, hogy azt hiszem, elmondhatom, mindenkitől kaptam egy kis pluszt, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív benyomást keltett. Nincs két egyforma esküvő, egyforma pár vagy egyforma násznép. Mivel maximalista vagyok, igyekszem mindent kézben tartani, de az évek múlásával megtanultam lazábban kezelni a helyzeteket. Szeretek emberekkel dolgozni, de valljuk be, ez néha nem egyszerű. Megtanultam elfogadni és tolerálni őket, és csak arra koncentrálni, hogy jól végezzem el a munkámat, úgy, hogy az a pároknak és a násznépnek is megfeleljen. 

Hogyan tekintesz ma a kezdő, évekkel ezelőtti önmagadra, mi az, amiben leginkább megváltoztál mostanra?

Leginkább a tapasztalat és a rutin. Az elején még élt az újdonság varázsa, de hajlamos voltam túlaggódni mindent. Kellett pár év tapasztalat, hogy igazán el tudjam engedni magam és felhőtlenül tudjam élvezni a munkát.

Ugyanakkor óvatosabb vagyok az emberekkel. Régebben kicsit naiv voltam, és sokszor csak a jót akartam meglátni bennük, most már inkább realista vagyok. Nyitott és barátkozó, de óvatos. 

Egy idézet, ami inspirál az életben, illetve ami legutóbb szöget ütött a fejedben /”életfilozófiád”/?

Azt csináld, ami boldoggá tesz, és ne hagyd, hogy eltántorítsanak, vagy azt mondják, hogy nem vagy rá képes! Bízz magadban, mert nincs kudarc, csak tanulandó lecke, és próbálj meg minden nap egy picit jobb lenni, mint tegnap!

Nevezd meg kérlek a három legmeghatározóbb tulajdonságod, aminek a sikeredet/életed alakulását köszönheted!

Alázat, kedvesség, elfogadás. 

A kiállítás megnyitójakor készített videónk:

Magadban mit értékelsz leginkább, illetve szeretsz legkevésbé?

Igyekszem kedves és toleráns lenni az emberekkel, van bennem alázat és nyitott vagyok az új élményekre.

Őszinte vagyok, kimondom, amit gondolok, bár ez nem mindig jó. Néha előbb kellene bekapcsolnom a szűrőt az agyam és a szám között. :-) Hajlamos vagyok túlaggódni apróságokat is, de csak az első 3 kávémig. :-)

A viccet félretéve, túl sokat pörög az agyam olyan dolgokon is, amikre nincs befolyásom. 

Másokban mit értékelsz leginkább, illetve legkevésbé?

Mindenképp az őszinteséget, a kedvességet és a segítőkészséget. Megfogadom az építő jellegű kritikát is, de a fölényeskedést nem szeretem. 

Említs 3 olyan szlovákiai magyar nőt, akit te a saját értékrended szerint nagyra tartasz!

Ez se egyszerű, hiszen több olyan hölgyet, vagy inkább ízig-vérig Nőt ismerek, akikre felnézek. Ott a két barátnőm, az egyikük sikeres művész, hihetetlen dolgok kerülnek ki a kezei alól, a másik egy betegség miatt korlátozva van bizonyos dolgoktól, mégis pozitívan áll az élethez, és igyekszik kihozni magából a maximumot. De több kolléganőm is van, akikre felnézek, az egyikük maga (Horváth) Reni, aki fotózott és akit imádok, amióta megismertem, a másik Maja (Gasparik Krisztina), akire szintén felnézek, annyi energiával hozza össze a családi életet és a munkát, hogy öröm olvasni. A harmadik (Varga) Lívike, a sminkelés királynője, akit egyszerűen irigylek a tehetségéért, és mindig megcsodálom az alkotásait a fotóin, amiket feltölt.

Szerinted mit kéne szem előtt tartania más nőknek ahhoz, hogy ilyen „elevenek” legyenek, mint te?

Elsősorban legyenek önmaguk, és merjék azt csinálni, amiben kiteljesednek, amitől boldogok! Ha boldog vagy, eleven vagy!

(SzT)