Eleven nőcik (interjúk) – Pápay Annamária: "Nincs olyan, hogy igazi nő!"

December elején "A nőci, ha eleven" címmel nyílt jótékony célú kiállítás a dunaszerdahelyi Buena kávézóban Horváth Reni (Horen) fotográfus varázslatos őszi portréiból. A kiállítás két hétig tekinthető meg, ez idő alatt bárki hozzájárulhat a vele párhuzamos gyűjtéshez, mégpedig a kávézóban kihelyezett urnán keresztül. A kiállított fotókon 29 "eleven nőci" szerepel a tágabb régiónkból, akikkel egy-egy interjú is készült, melyek közül naponta egyet közlünk a Paraméteren. A hölgyek mindegyike ugyanazokat a kérdéseket kapta, rajtuk múlt, milyen terjedelemben válaszolnak. Az interjúsorozat tovább tart, mint a kiállítás, várhatóan január első hetében érünk a sor végére. A sorozat kilencedik részében következzék Pápay Annamária, Anami, blogger, coach. Olvassák szeretettel! (9.)

Eleven nőcik (interjúk) – Pápay Annamária: "Nincs olyan, hogy igazi nő!"
Pápay Annamária, Anami (Fotók: Horen)
A kiállításon szereplő hölgyek (a listát fokozatosan kattintható linkekkel töltjük fel): 
 
Horváth Reni (kezdeményező) – Antal ÁgotaBabos KittiBartalos Tóth IvetaBertók Tóth KatalinBíró BeaBokor RékaBugár AnnaDékány NikolettDobos BacuDudás Viktória, Durica Kati (interjú nélkül), Gasparik Kriszta MajaGál Mislay Enikő, Hodossy KatalinHorváth MelaniIgari AnnamáriaKacz ÉvaKiss Kósa AnnamáriaKiss Limpár ÉvaKurucz KlaudiaLantos Borbély KaticaMészáros KrisztinaMolnár Karácsony EmőkeMórocz MagdolnaNagy Szilas IldikóNagy TímeaNorina HellaOllé Kulcsár GabiPálfy EllaPápay AnnamáriaPukkai JuditRencés Kovács JuliannaRécsei NoémiŠtefkovič Patasi ÁgiSzarka ZsuzsannaTakács NoémiTóth ErikaTóth HelenTóth TündeVarga LíviaVirág AnitaVolner Nagy Melinda.

PÁPAY ANNAMÁRIA - ANAMI
 
Coach, blogger, aktivista a mentális egészség területén / London, Dunaszerdahely
 
Itt keresd:
 
Web: www.anamiblog.com
Instagram: @annamariapapayova, @fabwmn

Kapcsolódó cikk:
 
Ragyogó tekintetű gyermekek, nehéz sorsú családok részesültek a dunaszerdahelyi nőcis kiállítás melletti gyűjtésből

Ha egyetlen bővített, de tömör mondatban kellene bemutatnod, ki vagy és mivel foglalkozol, az hogy hangzana?

Londonban élő coach, blogger és mentálisegészség-aktivista vagyok, aki szenvedélyesen azon dolgozik, hogy megváltoztassa a nők egymáshoz és magukhoz való negatív viszonyát egy egységesebb és egészségesebb világért.

Tevékenységedet, szívügyedet illetően mire vagy a legbüszkébb, és mit szeretsz benne a legjobban?

A legjobb az, hogy másoknak segíthetek. Azt is szeretem, hogy kreatív dolgokról van szó, számos inspiráló nővel találkozom, dolgozom együtt. A legbüszkébb pedig talán arra vagyok, hogy egy idegen országban saját erőmből valósítottam meg magamat.

Kérlek, írj le egy, a tevékenységedhez kötődő konkrét kedves szituációt/történetet!

Nekem minden egyes új találkozás egy ilyen, történjen az akár a blogom révén, vagy legyen szó akár egy coaching kliensről. Egyet kiemelve viszont az első FAB WMN eseményt említenem, amit 2016-ban, a nappalinkban rendeztem. Meghívtam számos Londonban élő barátnőmet, ismerősömet, hogy ők is megismerjék egymást, s ebből fakadt a női platform ötlete, amin jelenleg is dolgozom.

Ki az az inspiráló személy vagy melyik az az esemény, aki/ami erre a pályára terelt?

A depresszióval és pánikbetegséggel való harcom során kezdtem el blogolni. A coaching pedig szintén ennek köszönhetően került az életembe.

Említs olyan tényezőket, amiktől a kezdetek után, egy folyamat végén az lettél, aki ma vagy!

Mint ahogy már említettem,

a saját mentális egészségemért küzdve jöttek az ötletek. Ezek akkor nekem mentőövek voltak, az évek során pedig mások iránti segítséggé nőtték ki magukat.

A mentális problémák kapcsán előforduló szégyenérzet, tabu és elutasítás mind arra késztetett, hogy őszintén és nyíltan beszéljek erről a témáról. Az egészséges, boldog és teljes élethez elengedhetetlen, hogy megismerjük saját magunkat, és szembenézzünk a félelmeinkkel.

A külföldi élet is nagyban hozzájárult a személyiségem fejlődéséhez. London megtanított az "együtt" hatalmára, az elfogadásra, az évek során megismert fantasztikus nők energiái pedig azt igazolták, hogy egy szebb és egyenlőbb jelent, jövőt csakis közösen lehet létrehozni.

Hogyan tekintesz ma a kezdő, évekkel ezelőtti önmagadra, mi az, amiben leginkább megváltoztál mostanra?

Megtanultam magam elfogadni, szeretni. Ez a legnagyobb titok szerintem, amit mi, nők, sokan nem ismerünk, nem tanulunk meg. Mert nincs kitől, mert "nem fontos".

Ma már ismerem az értékeimet, az igényeimet, a hibáimat, és felismerem a hiányosságaimat is. Tudok bocsánatot és segítséget kérni. Hiszem, hogy életünk végéig tanulunk, fejlődünk, így az évekkel ezelőtti énem is kellett ahhoz, hogy ma itt legyek.

A kiállítás megnyitójakor készített videónk:

Egy idézet, ami inspirál az életben, illetve ami legutóbb szöget ütött a fejedben (”életfilozófiád”)?

Többet is említhetnék, de talán a mentális egészség mentén maradva a legaktuálisabb az a mondás, miszerint

a gyógyulás nem egy egyenes vonal.

De ez bármilyen más változás, fejlődés során is érvényes. Mindig lesznek jobb és kevésbé jó napok. A lényeg, hogy ezt megértsük, elfogadjuk és menjünk tovább, még ha csak apró kis lepésekre is vagyunk épp képesek.

Nevezd meg, kérlek, a három legmeghatározóbb tulajdonságod, aminek a sikeredet/életed alakulását köszönheted!

Kitartás, kreativitás és őszinteség.

Magadban mit értékelsz leginkább, illetve szeretsz legkevésbé?

Amit a leginkább értékelek, hogy meg tudok újulni, újra összeszedni magam és menni tovább. Amit a legkevésbé, hogy hajlamos vagyok magamat túlhajszoni.

Másokban mit értékelsz leginkább, illetve legkevésbé?

Haha, mások ugye tükröt tartanak nekünk! A nyitottságot értékelem másokban leginkább, az arroganciát pedig a legkevésbé.

Említs 3 olyan szlovákiai magyar nőt, akit te a saját értékrended szerint nagyra tartasz!

Csölle Rita, akit szerintem az egész varos ismer. Hihetetlen erős, kitartó és energikus nő, akinek nagyon sokat köszönhetek (és szerintem a város nagy része szintúgy). Illetve a legfontosabb nők az életemben: anyukám, Pápay Iveta és a mamám, Orbán Erzsébet. Mindketten fáradhatatlanul arra tették fel az életüket, hogy tanítsanak.

Szerinted mit kéne szem előtt tartania más nőknek ahhoz, hogy ilyen „elevenek” legyenek, mint te? :-)

Leginkább azt, hogy ne akarjanak se rám, se másra hasonlítani. Nem kell, hogy elevenek legyenek. Egyáltalán nem kell, hogy bármilyenek is legyenek. Az meg főleg nem, hogy elveszítsék az esszenciájukat a nagy megfelelni akarásban.

Az csak a társadalom és a média ránk erőszakolt illúziója, hogy egy nőnek ilyennek vagy olyannak kell lennie ahhoz, hogy igazi nő legyen. Nincs olyan, hogy igazi nő. A nő az nő, úgy, ahogy van. Gyerekkel vagy anélkül, elevenen vagy mozdulatlanul, bármilyen testben, bármilyen életkorban. 

Találja meg minden nő azt, ami számára a női létet jelenti, legyen az bármi, és éljen azt beteljesítve, megélve! Legyen úgy nő, ahogy az neki jó, ahogy az őt boldoggá és elégedetté teszi!

(SzT)