Eleven nőcik (interjúk) – Dékány Niki: "A legbüszkébb arra vagyok, hogy rengeteg embert győztem már meg az élet szépségéről"

December első két hetében volt megtekinthető "A nőci, ha eleven" című jótékony célú kiállítás a dunaszerdahelyi Buena kávézóban Horváth Reni (Horen) fotográfus varázslatos őszi portréiból. A kiállított fotókon 29 "eleven nőci" szerepelt a tágabb régiónkból, akikkel egy-egy interjú is készült, melyek közül naponta egyet közlünk a Paraméteren. A hölgyek mindegyike ugyanazokat a kérdéseket kapta, rajtuk múlt, milyen terjedelemben válaszolnak. Az interjúsorozattal január elején érünk a sor végére. A sorozat huszonhetedik részében következzék Dékány Niki, színész, slammer. Olvassák szeretettel! (27.)

Eleven nőcik (interjúk) – Dékány Niki: "A legbüszkébb arra vagyok, hogy rengeteg embert győztem már meg az élet szépségéről"
Dékány Niki (Fotók: Horen)
A kiállításon szereplő hölgyek (a listát fokozatosan kattintható linkekkel töltjük fel): 
 
Horváth Reni (kezdeményező) – Antal ÁgotaBabos KittiBartalos Tóth IvetaBertók Tóth KatalinBíró BeaBokor RékaBugár AnnaDékány NikolettDobos BacuDudás Viktória, Durica Kati (interjú nélkül), Gasparik Kriszta MajaGál Mislay Enikő, Hodossy KatalinHorváth MelaniIgari AnnamáriaKacz ÉvaKiss Kósa AnnamáriaKiss Limpár ÉvaKurucz KlaudiaLantos Borbély KaticaMészáros KrisztinaMolnár Karácsony EmőkeMórocz MagdolnaNagy Szilas IldikóNagy TímeaNorina HellaOllé Kulcsár GabiPálfy EllaPápay AnnamáriaPukkai JuditRencés Kovács JuliannaRécsei NoémiŠtefkovič Patasi ÁgiSzarka ZsuzsannaTakács NoémiTóth ErikaTóth HelenTóth TündeVarga LíviaVirág AnitaVolner Nagy Melinda.

DÉKÁNY NIKI
Színművész, slammer / Szőgyén
Itt keresd:
 
Facebook: Dékány Niki
Instagram: ndekany
Slam-produkciók: YouTube

Kapcsolódó cikk:
 
Ragyogó tekintetű gyermekek, nehéz sorsú családok részesültek a dunaszerdahelyi nőcis kiállítás melletti gyűjtésből

Ha egyetlen bővített, de tömör mondatban kellene bemutatnod, ki vagy és mivel foglalkozol, az hogy hangzana?

Dékány Niki vagyok, aki igyekszik Istentől kapott tehetségét arra használni, hogy megnevettesse és közben elgondolkodtassa az embereket azokról a dolgokról, amikről keveset gondolkodunk és beszélünk a hétköznapokban, történjen az az irodalom, a tánc, a zene, a slam poetry vagy épp a színház által.

Tevékenységedet, szívügyedet illetően mire vagy a legbüszkébb és mit szeretsz benne legjobban?

A legbüszkébb arra vagyok, hogy rengeteg embert győztem már meg az élet szépségéről, változtattam meg a véleményüket, hozzáállásukat bizonyos dolgokhoz.

Például számtalan olyan üzenetet kaptam Facebookon – lányoktól, fiúktól egyaránt – mennyire elgondolkodtatta vagy épp felvidította őket a szövegem, legyen az slam vagy épp a Gombaszögi Nyári Tábor ez évi himnusza. Büszke vagyok arra, hogy ezt nem csak itthon, de külföldön is megtehettem több országban, képviselve a magyarságot, akár a slam poetry, akár a néptánc által. Valamint nagy öröm számomra az is, hogy mindazt, amit másoktól kaptam, továbbadhatom. Ugyanis most lesz harmadik éve, hogy egy falumbéli kislányt készítek fel a szavalóversenyre, aki évről évre egyre jobban teljesít.

Kérlek, írj le egy, a tevékenységedhez kötődő konkrét kedves szituációt/történetet!

Harmadikos gimnazistaként a Tompa Mihály Országos Szavalóversenyének járási fordulóján

Bandor Éva volt a zsűri elnöke. Akkor még nem ismertem őt, épp akkor tért vissza a színházba. A továbbjutó oklevelemre az aláírása mellé tett egy smiley-t. Hihetetlen boldog voltam, mindenkinek azzal dicsekedtem, hogy valószínűleg én különösen tetszettem neki. Aztán fény derült a smiley miértjére.

Hazafelé megszólalt a telefonom, ő hívott. Elmondta, hogy szeretne megismerni, ugyanis én valószínűleg nem emlékszem rá, de ő rám igen, még pici koromból. Kiderült, hogy édesanyám, aki már sajnos nem él, a legjobb barátnője volt. Leültünk kávézni, elmondtam neki, hogy én is színésznő akarok lenni, ő pedig felajánlotta, hogy segít felkészülni a felvételire. Azóta egyengeti az utam. Rengeteg mindent köszönhetek neki.

Ki az az inspiráló személy vagy melyik az az esemény, aki/ami erre a pályára terelt?

Azt, hogy megláttam az irodalomban rejlő szépséget, általános iskolás osztályfőnökömnek, Csemez Máriának köszönhetem, aki megtanított minket a verseket, prózákat gondolkodva elemezni. Azaz nem aszerint, ahogy az a könyvben előre le volt írva, hanem saját értelmezésünk szerint, ahogy azt mi láttuk, éreztük.

Neki hála tapasztalhattam meg ezáltal először, milyen az, amikor átadod a véleményedet, érzelmeidet egy irodalmi mű tolmácsolása során más embereknek. Aztán elragadott ez az érzés, és egyre inkább vágytam erre. Szerettem színházba járni, vágytam a színpadra, és nemcsak szavalóként. Akkor találkoztam Évával, amit már említettem. Ő a második anyám, aki rengeteg mindenre tanított meg nemcsak a színművészetire való felkészülésem során, de utána is rengeteg tanáccsal látott el Varga Anikóval együtt.

Említs olyan tényezőket, amiktől a kezdetek után, egy folyamat végén az lettél, aki ma vagy!

Leginkább a hibáimból tanulok, azon vagyok, hogy azok a bakik, amiket elkövettem, már ne történjenek meg újra. Próbálok odafigyelni az emberekre, minél empatikusabban hozzáállni a dolgaikhoz. Konfliktusok helyett párbeszédet kialakítani. Meglátni mindenben a jót és a szépet.

Hogyan tekintesz ma a kezdő, évekkel ezelőtti önmagadra, mi az, amiben leginkább megváltoztál mostanra?

Sokkal tudatosabban és felelősségteljesebben állok a feladataimhoz.

Egy idézet, ami inspirál az életben, illetve ami legutóbb szöget ütött a fejedben /”életfilozófiád”/?

Ami most a leginkább foglalkoztat, az a jelen minél intenzívebb megélése. Az itt és most filozófiája. Ami az életben és a színpadon egyaránt fontos és hasznos!

Nevezd meg, kérlek, a három legmeghatározóbb tulajdonságod, aminek a sikeredet/életed alakulását köszönheted!

A kitartásom, a humorom és a soha el nem fogyó energiám.

A kiállítás megnyitójakor készített videónk:

Magadban mit értékelsz leginkább, illetve szeretsz legkevésbé?

Szeretem, hogy ha valamit eltervezek, azt meg is valósítom, számomra nincs lehetetlen. Szeretem, hogy meg tudok nevettetni másokat, és hogy nyitott vagyok bármire. Amit legkevésbé tudok magamban értékelni, hogy néha nem tudom, mikor lenne jó inkább csendben maradni. Valamint amikor rájövök valami jóra, amit be tudtam építeni az életembe, és azt legszívesebben rögtön ráerőltetném minden barátomra, és tudom, hogy nekik is segítene. Ilyenkor türelmetlen vagyok, és haragszom rájuk, hogy nem akarják megfogadni a tanácsom, és ez nem jó.

Másokban mit  értékelsz leginkább, illetve  legkevésbé?

Másokban leginkább a párbeszédre való hajlamosságot, hogy még ha nem is értünk valamiben egyet, meghallgatjuk a másikat, és a végén még az is meglehet, hogy találunk közös nevezőt a témában.

Fontosnak tartom az empátiát, a pozitív hozzáállást és a kitartást, valamint mások erre való ösztökélését. Legkevésbé ezek ellentétjét tudom értékelni.

Említs 3 olyan szlovákiai magyar nőt, akit te a saját értékrended szerint nagyra tartasz!

Bandor Éva, Varga Anikó, Bokor Réka, Karácsony Emőke és Gyenge Veroni (Bocsi, de mindenkinek itt a helye!)

Szerinted mit kéne szem előtt tartania más nőknek ahhoz, hogy ilyen „elevenek” legyenek, mint te

Legyenek büszkék arra, hogy nők! Lássák meg magukban a szépet, a tehetséget, mert az bizony ott van minden egyes nőben.

Ne hagyják, hogy elnyomják őket, hisz mindannyian egyenlőek vagyunk. Ha ez sikerül, ragyogni fognak! :-) 

(SzT)