Dunaszerdahelyen diákok előtt amiatt értetlenkedtek az antifasiszták, hogy mi a baj az orosz nagykövettel

Ezt a rendezvényt minden évben a Csallóközi Népművelési Központ szervezi és rendszerint részt vesznek a Szlovák Antifasiszta Szövetség regionális vezetői, képviselői is.

Jozef Janský, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Galántai Regionális Bizottságának elnöke idén is beszédet mondott a megemlékezésen, melyen a Smetana ligeti szlovák alapiskola és a szlovák gimnázium diákjai is részt vettek.

Beszédének elején már arra emlékeztetett, hogy a második világháború végén „Csehszlovákia felszabadításának terhe a hősies vörös hadsereg vállát nyomta”, noha megemlítette a román és csehszlovák hadtestet is.

Elmondta azt is, hogy a hátráló német megszállók 105 falut fosztottak ki vagy gyújtottak fel, és egyébként is, Szlovákia területéről mintegy 80 ezer embert hurcoltak el koncentrációs táborokba, ahonnan több mint 70 ezren nem tértek vissza élve.

„Nálunk a katonai temetőkben a vörös hadsereg mintegy 65 ezer katonája fekszik, továbbá a román királyi hadsereg 10 ezer, és első csehszlovák hadsereg 2700 tagja. 33 nemzet és nemzetiség vett részt az országunk felszabadításában. Köszönetet kell mondanunk nyugati szövetségeseinknek is, akik segítettek befejezni az éveken át tartó pusztító háborút. Ez egyszerű, mindenkinek hálásak vagyunk, akik hozzájárultak a békéhez a szabadságunkhoz” – húzta alá.

Ennek fényében kezdte mosdatni Robert Fico miniszterelnököt, aki a felszabadítás 79. évfordulójára a pozsonyi Slavínhoz meghirdetett megemlékezésre meghívta többek között az orosz és a fehérorosz nagykövetet is. Értetlenkedett afelett, hogy több nyugati ország képviselője emiatt elutasította a részvételt.

„Hát nem fekszenek a szlovákiai sírokban az ő polgáraik is? Nem érdemlik meg a tiszteletet a megemlékezéseinken?” – tette fel a kérdést.

Ezután bírálta Juraj Krúpa SaS-es parlamenti képviselő törvényjavaslatát az antifasiszta ellenállásról. Janský szerint ugyanis azzal a világháború eredményeit kérdőjelezik meg, sőt, „be akarja tiltani az igazság terjesztését a szovjet hadsereg hősiességéről és a kommunista ellenállók áldozatairól”.

Krúpa egyébként ehhez képest azt szeretné elérni, hogy az effajta megemlékezéseken, mint a május 8-i vagy az augusztus 29-i szlovák felkelés napja, éltethessék az emberi jogokat elnyomó mai orosz rezsimet. „Ezeknek a rendszereknek a dicsőítése a nyilvánosság előtt ma éppen az antifasiszta ellenállás leple alatt történik, éppúgy, mint ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök is teszi az ukrajnai háborúja kapcsán” – jegyezte meg Krúpa korábban.

A dunaszerdahelyi eseményen egyébként Karaffa Attila alpolgármester is beszédet mondott, ő viszont inkább a békére és a háború borzalmaira hívta fel a figyelmet. „Békében élni számunkra természetes. A háborús konfliktusokat csupán a tévé képernyőjéről ismerjük. Hányan hallhatták viszont, ahogy háborús élményeikről mesélnek a nagyszüleik” – húzta alá.

Hozzátette, ma a háborús tényeken és számokon keresztül tudunk emlékezni, amik ugyan „nem a résztvevők érzelmekkel teli emlékei, de az érzelmeket így is feltüzelik, és erre szükség is van.”

„Csak képzeljék el, hány gyermek vesztette el az édesanyját, édesapját. Hány szülő a gyermekeit. Hány férj és feleség a feleségét és férjét. Hányan vesztették el testvérüket, barátaikat” – mutatott rá Karaffa, végül Benjamin Franklin szavait idézte, miszerint „sohasem volt jó háború vagy rossz béke”.