Újabb hat, őslakosok lakta rezervátum létesítéséről írt alá rendeletet a brazil elnök

A rezervátumokban, amelyek közül a legnagyobb az Amazonas vidékén található, jogot biztosítanak az őslakosoknak a természeti erőforrások kizárólagos felhasználására és hagyományos életmódjuk megőrzésére. Ezeken a területeken tilos a bányászat, a kereskedelmi célú mezőgazdaság és a fakitermelés engedélyhez kötött. A tudósok az – éghajlatváltozás szempontjából is fontos -erdőirtás elleni harc egyik eszközének tekintik a rezervátumok létesítését.

"Ez időigényes folyamat, de azon vagyunk, hogy a lehető legnagyobb számú őslakosrezervátum létesüljön. Ha 2030-ig el akarjuk érni az erdőirtás teljes leállítását, szükségünk van a hivatalosan elismert rezervátumokra"

– hangsúlyozta a brazil elnök.

Elődje, Jair Bolsonaro idején (2019-2022), aki megígérte, hogy "egy centiméterrel többet sem enged át az őslakosoknak", egyetlen rezervátum sem létesült.

A hat új rezervátum közül kettő Amazóniában található, a legnagyobb neve Unieuxi, itt 249 maku és tukano etnikumhoz tartozó őslakos él Amazonas államban több mint 550 ezer hektáron.

Két másik rezervátum az ország északkeleti részén fekszik, egy délen, az utolsó pedig az ország középső részén.

A rezervátumok létesítését a 19. alkalommal megtartott Szabad Föld (Terra Livre) elnevezésű rendezvény záróeseményén jelentették be, amelyen évente őslakosok ezrei gyűlnek össze Brazília minden részéből.

A 2010. évi népszámlálás szerint mintegy 800 ezer őslakos él Brazíliában, többségük az ország területének 13,75 százalékát kitévő rezervátumokban. Az őslakosok mintegy hétszáz területen élnek, amelyet őseik földjének tekintenek, de csak 434-et ismernek el hivatalosan.

Tanulmányok szerint az őslakosok kezelte erdőségeket óvják a legjobban az Amazonas vidékén. A Nature tudományos folyóiratban nemrégiben megjelentetett tanulmány szerint 2019 és 2021 között 195 százalékkal nőtt az erdőirtás az előző négy évhez képest.

(MTI)