Új törvény lép életbe: Július 1-től bűncselekmény az internetes zaklatás

A parlament idén márciusban kezdte tárgyalni, majd májusban fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását. A változás értelmében 2021. július 1-től bűncselekmény lesz az internetes zaklatás, vagy ahogy a törvény fogalmaz: a "veszélyes elektronikus zaklatás".

Az új szabályok értelmében három évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti azt, aki embertársát elektronikus kommunikációs eszközökön, weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül huzamosabb ideig lealacsonyítja, megfélemlíti, zaklatja, és ezzel a sértett személy életkörülményeit rosszabra fordítja.

Szintén három évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti azt, aki lejáratás céljából a sértettről eredetileg személyes használatra szánt kép-, hang-, vagy videófelvételt tesz közzé a nyilvánosság előtt.

A törvényben két súlyosbító körülmény is szerepel. Egyrészt ha a bűncselekményt védett személy (pl. gyermek, nyugdíjas) ellen követik el, a kiszabott szabadságvesztés négy évig terjedhet. Másrészt a büntetés hatéves is lehet, ha a bűncselekmény elkövetése jelentős kárt okoz, ha a lejáratás azért történik, hogy másnak abból előnye származzon, illetva ha valaki két éven belül kettő ilyen bűncselekményt is elkövet.

A jogalkotók szerint veszélyes elektornikus zaklatásnak számít, ha valaki folytatólagosan elektronikus üzenetekkel vagy a sértettről készült felvételekkel – vagyis azok közzétételével – háborgatja áldozatát.

A vulgáris, fenyegető szöveges üzenetek, anonim hívások – akár csak a csörgetések – is ide tartoznak, és az is kimeríti az elektronikus zaklatást, ha valaki a sértettről készült bármilyen magánjellegű felvételt az áldozat befeketítése, lealacsonyítása, nevetségessé tétele céljából publikál.

Elektronikus zaklatásnak minősül az is, ha valaki folytatólagosan

• az áldozat ellen irányuló csoportot hoz létre a közösségi oldalakon,
• az áldozatot lealacsonyító felvételt készít a sértettről annak tudta nélkül,
• nyilvános szöveges bejegyzésekben károsítja meg az áldozatot,
• hamisítja vagy ellopja az áldozat online identitását,
• személyes jellegű információkat, adatokat, pletykákat terjeszt az áldozatról.

A pozsonyi Gyermekpszichológiai Kutatóintézet kutatása szerint a fiatalok 49,8 %-át szidalmazták vagy gúnyolták már az interneten, 42,6 %-ukat járatták már le valótlan információk alapján, és 5,9 %-uk volt már hosszútávú zaklatás áldozata.

Az esetek túlnyomó többségében az áldozatok ismerik zaklatóik kilétét – általában iskolatársaikról, vagy internetes ismerőseik követik el ellenük a zaklatást.

A fiatalok saját bevallásuk szerint maguk is (59 %) gúnyoltak már ki valakit az interneten, és a kutatásban résztvevő gyerekek fele nyilvános szidalmazásban is részt vett.

A felmérés talán legijesztőbb adata az, hogy a megkérdezett fiatalok 16,5 %-ával már előfordult, hogy a tudtuk nélkül kínos szituációban lefotózták vagy levideózták, majd a felvételt közzétették róluk az interneten. Ennek is próbál majd gátat szabni az új törvény.

(parameter)