Tudj meg többet a hisztamin intoleranciáról
A hisztamin egy olyan anyag, amely természetesen jelen van a szervezetben, amely elsősorban idegi átvivő anyagként működik, részben pedig az élelmiszerekkel kerül be. Jelentős szerepet tölt be allergiás reakciók kialakulásában és az idegen anyagokkal szembeni védelemben.
Kép: egeszsegtars.hu
Az allergiás rohamok alatt a hisztamin hirtelen és nagy mennyiségben szabadul fel, és közvetítő anyagként játszik szerepet a tünetek kialakulásában.
Az egyes élelmiszerek hisztamin tartalma eltérő, így az étkezés során változhat a szervezet hisztamin szintje.
Ez a szabályos esetben nem jelent gondot, viszont ha a hisztamin lebontása nem megfelelő, akkor hisztamin intolerancia alakul ki.
Lebontása a májban zajlik, amelyhez a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim szükséges. Ha ebből az enzimből kevés termelődik, vagy alul működik, akkor a hisztamin lebontása nem valósul meg, ami a szervezet hisztamin szint növekedéséhez vezet.
A hisztaminban gazdag étel elfogyasztása után allergiaszerű tünetek alakulhatnak ki, pl.
- Légúti panaszok: köhögés, légszomj, orrfolyás
- Emésztési panaszok: hasmenés, puffadás, gyomorégés
- Bőrtünetek: bőrkiütés, bőrviszketés, kivörösödés, kipirosodás
- Hőhullámok, rohamokban izzadás
- Szívdobogás érzete, ingadozó vérnyomás
- Fejfájás, migrén, szédülés, hányinger, émelygés, menstruációs zavarok
Általában a tünetek nem jelennek meg egyszerre, illetve eleinte viszonylag enyhék lehetnek. Abban az esetben, ha bármelyik felsorolt tünet közül valamelyik rendszerint megjelenik bizonyos étel vagy ital elfogyasztására, akkor érdemes felkeresni egy szakembert és kivizsgálást kérni.
A vizsgálata és diagnosztizálása során előszőr az allergia lehetőségét kell kizárni, majd vérvizsgálat segítségével kimutatható a DAO enzim szintje a szervezetben. A kezelése diétával és az étkezés előtt az enzim gyógyszer formájú bevételével történhet.
A diéta során fontos figyelembe venni az élelmiszerek hisztamin tartalmát, valamint azt is, hogy hogyan hatnak a hisztamin lebontására és felszabadulására.
Magas hisztamin tartalommal rendelkeznek:
- belsőségek, füstölt hús, sonka, kolbász
- halkonzervek, halkészítmények, rák, csiga, polip, kagyló
- kemény sajtok (minél hosszabb az érlelési idő, annál több hisztamint tartalmaznak)
- savanyú káposzta, tartósított zöldségek, paradicsom, ketchup (pizza is problémás lehet)
- ecet, ecet tartalmú ételek
- vörösbor (minél érettebb, annál több hisztamint tartalmaz)
- pezsgő, sör
A nem friss ételekben a hisztamin termelő baktériumok elszaporodhatnak, valamint a hisztamin termelő baktérium az élesztő is, így az élesztővel készült kenyér fogyasztása sem ajánlott.
Forrás: anifitt.eu