A palackozott vizekben literenként 110 ezer-370 ezer részecskét mutattak ki.
A levegőben akár a napi 40-48 kilogrammot is elérheti a mikroműanyag-részecskék tömege.
A mikroműanyagok a Mount Everest csúcsától az óceánok legmélyéig mindenhol megtalálhatóak.
Egyelőre nem tudni, milyen hatása van a haszonállatok vagy az ember egészségére.
A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatása még bizonytalan.
Emberi vérben az első alkalommal márciusban találtak mikroműanyagot.
Az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik.
Egészségre gyakorolt hatásukat egyelőre nem ismerik.
Egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente.
Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek.
A légkörben lévő mikroműanyag képes mintegy 6,5 napig ott maradni.
Leginkább a szemsminkek, az ajakfények és a rúzsok tartalmaznak mikroműanyagot.
A kutatók hat, 18-40 éves egészséges várandós nő méhlepényét vizsgálták meg.
Ráadásul szigorúan védett területen.
A szakemberek szerint szoros kapcsolat van a melegítés és a mikroműanyag-kibocsátás között
A szabad szemmel nem látható műanyagrészecskék észrevétlenül beépülnek a táplálékláncba.
Tüdőkből, májakból, vesékből és epékből vett mintákban találtak mikorműanyagot a kutatók.
Mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe.
Komoly kihívást jelent a túlzott tápanyagterhelés, a víz alatti zajszennyezés is.
A kutatók 14 különféle műanyagot azonosítottak, egy liter vízben átlag 12 darabot.
Ez a rákfaj a Csendes-óceánban 6500 méter mélyen él.
Az apró részecskék eljutnak mindenhová, még a táplálékláncba is.