Tabuk nélkül meséltek fiatal nők a mellrákról Dunaszerdahelyen

Egy kötetlen beszélgetés keretén belül szombaton bemutatkoztak a Mellrákinfó Egyesület önkéntes tagjai, akik Kvarda Emese meghívására érkeztek Dunaszerdahelyre, október ugyanis a mellrák elleni küzdelem hónapja.

Tabuk nélkül meséltek fiatal nők a mellrákról Dunaszerdahelyen
Paraméter-felvételek

Az interaktív előadás során a Mellrákinfó Egyesület tagjai bemutatták a tevékenységüket és őszintén, tabuk nélkül meséltek betegségükről.

A dunaszerdahelyi Kvarda Emese maga is tagja az egyesületnek, ugyanis 30 éves volt, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála. Elmondása szerint az első tünetek három hónappal a szülést követően jelentkeztek nála. Nőgyógyásza számos vizsgálatnak alávetette, mégsem talált semmi rendellenest.

Időközben Emese fájdalmai egyre inkább növekedtek, bevallása szerint ez addig fokozódott, hogy az anyaságot sem tudta igazán élvezni.

Mint minden fiatal nőnek, Emesének is sűrű volt az emlőszövete, ami miatt sem a mammográfiai, sem a szonográfiai vizsgálat nem mutatta ki a daganatot. Ő azonban már a pontos diagnózis felállítása előtt szinte biztos volt abban, hogy mellrákja van.

„A nőgyógyászom Nagyszombatba küldött vizsgálatra, ahol megállapították, rosszindulatú gyulladásos mellrákom van. Ekkor elhatároztam, hogy erőt veszek magamon és végigcsinálom, mert ott a kislányom és egyszerűen meg kell gyógyulnom!” – mesélte elérzékenyülve Emese.

A fiatal nő összesen hét kemoterápiát kapott, de ez, mint mesélte, valójában csak elnyomta a tüneteket, nem gyógyította meg, ezért elkerülhetetlen volt a műtét.

„Január hetedikén megoperáltak, le kellett vágni a bal mellem. A műtét után többen is megkérdezték tőlem, milyen érzés így élni. Én erre csak annyit tudtam felelni, hogy annyira erősek voltak a fájdalmaim, hogy szinte már meg is akartam tőle szabadulni” – folytatta Emese.

A műtétet követően további 23 sugárterápiát kapott.

„Azóta jól vagyok. Szerencsére a kislányom nagyon eleven, szinte mindig lefoglal, így nincs is időm visszagondolni a rossz pillanatokra” – mesélte mosolyogva.

Emese szavait idézve jelenleg a felépülés, a megerősödés szakaszában van és mindent megtesz annak érdekében, hogy újra a régi legyen.

Emese az interneten talált rá Halom Borira és a Mellrákinfó Egyesületre. Elmondása szerint rengeteget köszönhet nekik, hiszen nagyon sok energiát adtak neki. Otthon senki nem volt körülötte, akitől tanácsot tudott volna kérni, ezért a műtéte után nem sokkal máris személyesen felkereste őket Budapesten, s azóta maga is az önkéntes egyesület tagja.

„Azért kértem meg az egyesület tagjait, jöjjenek el Dunaszerdahelyre, hogy ismertessük másokkal is, mennyire fontos az önvizsgálat, hiszen a mellrák nem megelőzhető betegség, de amennyiben korán felismerik, sokkal jobb esélyei vannak a nőknek a gyógyulásra” – mondta Emese, majd hozzátette, maga is 24 éves kora óta járt mellszonográfiára, mégis kialakult nála a betegség.

Az interaktív beszélgetés hátralévő részében bemutatkoztak az egyesület önkéntes tagjai, valamennyien elmesélték saját történetüket és válaszoltak az érdeklődő hölgyek kérdéseire, emellett pedig hasznos tanácsokkal látták el őket, hangsúlyozták a helyes önvizsgálat és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát és azt is elárulták, milyen tévhitek keringenek ebben a témában.

 

-para-