Százmilliókat vert el az állam valószínűleg rossz minőségű AG-tesztekre, egy részüket „öntesztelésre” akarják felhasználni

2021. március 30. - 15:04 | Belföld

Kínai AG-teszteket vett az egészségügyi minisztérium a Siemenstől, ezek azok, amelyek sokszor hibás eredményt mutatnak. A szaktárca nem is kérte ezek engedélyezését öntesztelésre, habár azt kommunikálja, hogy az öntesztelés lehet a jövőben a járható út. A Matovič-kormány idején  összesen 228 millió eurért vettünk 59,5 millió AG-tesztet. Ebből eddig kevesebb mint 30 milliót használtunk fel.

Százmilliókat vert el az állam valószínűleg rossz minőségű AG-tesztekre, egy részüket „öntesztelésre” akarják felhasználni
Fotó: TASR

Az egészségügyi minisztérium február 26-án vett összesen 35 millió AG-tesztet. 20 millió darabot a dél-koreai SD Biosensortól, darabját 3,70 euróért, vagyis összesen 74 millió eurót fizetett, áfa nélkül. További 15 milliót vett ugyanaznap a Siemens cégtől, darabját 3,50 euróért, ami összesen 52 millió eurót jelent ugyancsak áfa nélkül. A két tétel adja ki a 126 millió eurós – áfával 139,15 millió euró – összeget, amiről már februárban tájékoztatott Marek Krajčí akkori egészségügyi miniszter.

A minisztérium akkor deklarálta, hogy öntesztelésre szeretné felhasználni a teszteket, erről azonban nem árult el részleteket. Akkor az is kérdéses volt, hogy alkalmasak-e erre a célra a tesztek, vagy azokat mindenképpen szakembereknek kell kezelniük. Mint kiderült, a mérésügyi hivatal (ÚNMS SR) utólagos engedélyére van szükség ahhoz, hogy öntesztelésre is alkalmasak legyenek. A hivatal azonban ezt az engedélyt csak a Biosensortól vásárolt tesztekre adta meg, az egészségügyi minisztérium ugyanis nem is kérte a Siemensekre.

„Az egészségügyi minisztérium az ÚNMS-től csak az SD Biosensor STANDARD TM Q COVID-19 Ag Test esetében kért kivételt az öntesztelésre” - tájékoztatta a Paramétert Andrea Bartová, a hivatal munkatársa.

Ez azt jelenti, hogy a 15 millió Siemens tesztet feltehetően csak az önkormányzatoknak és a tesztelést végző magán mintavételi pontoknak szánja. Március elejétől mintegy 9 millió tesztet végeztek el összesen az országban, de még így is rengeteg felhasználatlan teszt van az országban.

Bugár Zoltán adatelemző szerint Szlovákia október elsejétől összesen 59,5 millió Ag-tesztet vásárolt, a közegészségügyi hivatal (NCZI) összesítése alapján azonban csak 22,792 millió tesztet használt fel. Ebben nincsenek beleszámítva az őszi országos tesztelések során használt tesztek. Ha azonban azokat beszámítjuk – 5,67 millió teszt a két fordulóban – akkor is csak mintegy 28,5 millió felhasznált AG-tesztnél tartunk.

Öntesztelésé a jövő?

Kérdés azonban, hogy hogyan zajlik majd az öntesztelés, habár annak definiálása és megszervezése már az új egészségügyi miniszter feladata lesz. Az egészségügyi minisztérium nem válaszolt a Paraméternek arra a kérdésére, hogy hogyan zajlik majd az „otthoni” tesztelés. Az általános válaszból inkább arra lehet következtetni, hogy jobbára intézményekben és cégekben akarják majd használni ezeket az otthoni teszteket.

„A minisztérium szakemberei jelenleg dolgoznak azon, hogy hogyan lehet majd az ilyen tesztelést elvégezni, és azon is, hogy hogyan ismerik majd el az így elvégzett teszt eredményét a jelenlegi járványintézkedéseknek megfelelően” – válaszolta a Paraméter kérdésére Zuzana Eliášová, a szaktárca szóvivője.

Ez azt jelenti, hogy az „otthon” vagy a munkahelyen elvégzett teszt kiválthatná az önkormányzati tesztelést, és az eredménye feljogosítaná a tesztet elvégzőt arra, hogy éljen a kijárási tilalom alóli kivételekkel, vagyis például munkába járhasson. Eliášová csak 20 millió tesztről beszélt, tehát várható, hogy az „öntesztelésre” csak a Biosensor tesztjeit akarják felhasználni.

Hibás Siemens-tesztek, amiket Kínában gyártanak

A Siemens-tesztekkel nemcsak az a hiba, hogy nem alkalmasak öntesztelésre, hanem az is, hogy egyébként is pontatlanok, amit maga az egészségügyi minisztérium is elismert. „A Siemens AG-tesztjeivel kapcsolatban érkezett rendkívül nagy számú hibajelentés miatt kérjük önöket a közreműködésre az esetleges ellenőrzés során” – figyelmeztette az egészségügyi minisztérium a mintavételi pontokat.

Kezdetben még az is kérdéses volt, hogy alkalmasak-e a nazális tesztelésre, ezt azonban a cég utólagos engedélyezésre hivatkozva igazolta a minisztériumnak. A tesztek használati utasítása alapján azonban az látszik, hogy a gyártó valójában nem a Siemens Healtcare társaság.

„A használati utasítás alapján látható, hogy ezek csupán Siemens dobozba (át)csomagolt kínai HealGen tesztek”

- hívta fel a Paraméter figyelmét a Siemens-tesztek „érdekességére” Bugár.

A HealGen 100 százalékos leányvállalata a Zhejiang Orient Gene Biotech kínai cégnek. „Ők gyártották azokat a gyors vérteszteket, amelyeket Matovič 2020. áprilisának végén még a Dunába akart fordíttatni” – magyarázta Bugár.

A Siemens tesztek hibáját súlyos problémának tartja Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet (IZP) tavaly lemondott igazgatója. „Annak ellenére, hogy az egészségügyi minisztérium deklarálta, hogy mindkét teszt, a Siemens és az Biosensor is „otthoni” tesztelésre szolgál majd, a Siemens tesztjeit szétosztották mobil mintavételi pontokra - magyarázta a minisztérium hibáját Smatana. –

A használatuk kezdetétől fogva jeleztek hibákat, de akkor úgy tűnt, hogy a hibát a tesztelési folyamat megváltozásában kell keresni.”

Smatana most úgy látja, hogy a hibát a tesztben kell keresni, de azt nem tudja, hogy mi okozhatta. „Lehet például, hogy a szállítás során érte őket túlságosan alacsony hőmérséklet, vagy az oldat szennyeződött” – véli a szakember.

Ő úgy véli, ezek a tesztek nem alapból rosszak. „Az egész EU-ban használják őket, és ugyan nem teljesen alkalmasak az ilyen tömegtesztelésre, mint amilyen a mi mintavételi pontjainkon folyik, de kétségtelenül színvonalasak” - véli Smatana.

Olcsó húsnak híg a leve

Bugár szerint azonban a alapvetően tesztek minőségével van a gond. Az összesítése alapján Szlovákia alapvetően olcsó teszteket vásárol, 5 eurónál többet csak egyszer, még októberben fizetett az állam a tesztekért, igaz, akkor is a Biosensor tesztjéért adott 5,30-at. Az összes többi vásárlás során 5 eurónál kisebb összeget adtak, sőt, jobbára 4 euró alatti összeget fizetett.

A Siemens „átcsomagolási” ügye sem egyedi, ugyanígy tett a Roche, akitől 4,20-ért vettünk 8,4 millió Biosensor tesztet. Ez a teszt csomagolásán is fel van tüntetve: a gyártó a Biosensor, a forgalmazó a Roche. „Ezért ráadásul 0,25 euróval többet fizettünk, mint amennyiért a nagyszombati Eurolab Lambdától vettük a Biosensor teszteket” – magyarázta Bugár.

A 25 centes árkülönbség 9,8 millió teszt esetében 2,1 millió euró.

A Roche-tól azonban nem az egészségügyi minisztérium, hanem a z Állami Tartalékalap vásárolt teszteket.

Négy euróért nem lehet minőséget kapni

Bugár szerint a pályázati kiírás alapján pontos teszteket akart venni az állam, de ez nem sikerült neki.

„Olyan, mintha egy teljes felszereltségű VW Passat helyett vett volna egy fapados Dacia Sandero-t” - magyarázza a különbséget Bugár.

Szerinte ilyen teszteket kis mennyiségeben, kiskereskedelmi forgalomban is meg lehet kapni 5 eurós ár környékén, nem kell belőlük milliós tételeket vásárolni. „Papíron ugyan jók a tesztek, de a valóság teljesen mást mutat. A valós érzékenységük – szenzitivitásuk – 60%-körüli. Ez azt jelenti, hogy 10 valóban pozitív személyből csak 6-ot mutatnak ki” – állítja az elemző.

Az ilyen alacsony szenzitivitású tesztek annyit érnek, mintha a fej vagy írással döntenénk el, ki a fertőzött.

„Ha egy érmét dobok fel, az 50%-ban fejet, 50%-ban írást fog mutatni. Akkor meg mi értelme van elverni ennyi pénzt 60%-os tesztekre? Simán feldobhattunk volna egy érmét minden tesztelt személy esetén, az is közel ennyire hatékony módon állapított volna meg negatív vagy pozitív eredményt” - véli az elemző

Szlovákia Bugár elemzése alapján 8 tételben vett 59,5 millió tesztet, összesen 228 millió euróért. Vagyis az átlagár 3,83 euró volt a tesztek darabjáért, ami valóban nem nagy összeg egy tesztért, de ha úgy nézzük, hogy 228 millió eurót kidobtunk az ablakon egy hibás termékért, akkor az már óriási pazarlás.

Lajos P. János