Sokan segítették a nehéz sorsú Evelinkét

Nemrégiben a dunaszerdahelyi Gajdoschik Mariettánál jártunk, hogy megismerjük őt és gyermekeit. A család nehéz sorsa ellenére kedvesen, mosollyal az arcán fogadott bennünket. Akkor az édesanya olvasóink segítségét kérte, annak érdekében, hogy enyhíteni tudjon kislánya fájdalmain.

Sokan segítették a nehéz sorsú Evelinkét
Fotók: Cséfalvay Á. András, ill. a család archívuma

Evelin kétoldali ajak- és szájpadhasadékkal jött a világra. A kicsi hamar átesett az első műtétjein. Közben kiderült, nem fejlődik a korának megfelelően. Központi agyidegbénulást, krónikus szívizom-elégtelenséget, tüdőödémát, 2-es típusú cukorbetegséget és mentális retardációt diagnosztizáltak nála, ezen túl krónikus mozgásszervi megbetegedés kínozza. A problémák sorozata ezzel nem ért véget, Evelin rohamokkal küzdött: nem lélegzett és begörcsölt a teste. Evelin gyógyíthatatlan betegséggel küzd. A 13 éves lány jelenleg 12 féle gyógyszert szed, mágneses terápiára jár. Folyamatosan látogatja a kardiológiát, ortopédiát, neurológiát és a fül-orr-gégészetet, továbbá véralvadási zavarral küzd. Agresszív tüneteit pszichológus kezeli.

Evelinnek van egy kistestvére, Attila, akinek születését szülei nem tervezték, ám mégis nagy örömmel fogadták a kicsi érkezését. Bár fennállt a veszélye, hogy betegen jön majd a világra, második gyermekük teljesen egészséges.

Ahogyan korábban írtuk, az édesapát súlyos vádakkal illették, így előzetes letartóztatásban tartják. A helyzet azóta változatlan, Marietta párja még mindig a börtön falai közt éli mindennapjait, ügye egyelőre kivizsgálás alatt áll.

13 év alatt igyekeztek mindent önerőből megoldani, egyszeri támogatásban részesültek Dunaszerdahely városától is. A körülményekből kifolyólag azonban nemrégiben segítségre szorultak, így olvasóinkat kértük, ha tudják, könnyítsék meg a család életét.

A család részletes történetét korábbi cikkünkben olvashatják.

A napokban ismét meglátogattuk Mariettát és gyermekeit, akik ezúttal talán még nagyobb örömmel fogadtak bennünket. Az anyuka kicsattanó örömmel mesélte, mennyi jó szándékú embert ismert meg az elmúlt hetekben.

„Még most is alig hiszem el, ami történt” – ismételgette.

Történetük sok mindenkit megérintett és cselekedetre sarkallt. Marietta nem győzte kifejezni háláját és köszönetét. Elsőként a csallóközkürti Vajda Mónikát említette meg, aki eddig is mindig mellette állt, ott segítette őt, ahol tudta. Többek közt portálunk figyelmét is ő hívta fel a családra. Riportunk megjelenése után nem sokkal Hajtó Viktória kereste fel a családot, aki jótékonysági bált szervezett, s úgy döntött, az abból befolyt összegből megvásárolja Evelin számára a fototerápiás biolámpát. Hajtó Viktória személyesen látogatott el a családhoz, hogy átadja adományát, melyet azóta is nagy becsben tartanak. „Evelin maga kéri, hogy kapcsoljam be neki a lámpát, enyhíti a fájdalmait” – fűzte hozzá az édesanya.

Az Andrea Shop vezetőségétől egy mosógépet kaptak, Nagy Nikol ruhaadománnyal segítette őket. A dunaszerdahelyi speciális alapiskola tanárai szintén összefogtak, hogy segítsenek. Marietta segítségére van továbbá Kurucz Jenő és Mónika, akik élelmiszerrel, gyümölccsel és fizikai segítséggel támogatják a családot. Sok támogatást kapnak a New York Café munkatársaitól, valamint a Viktória gyógyszertár patikusaitól.

A sok tárgyi adomány mellett Evelin bankszámlájára közel 3 ezer euró érkezett. „Amikor bementem a bankba, s közölték velem, hogy mennyi pénz van a számlán, nem akartam hinni a fülemnek. Alig tértem magamhoz a hír hallatán” – mondta Marietta. A pénz egy részét az anyuka lekötötte, tervei szerint az apuka szabadlábra helyezése után ebből a pénzből gyógyfürdőbe viszi majd Evelint. Az összegyűlt pénzből továbbá megvásárolta a szükséges ruházatot gyermekeinek, Evelin új ágyat kapott, mely megfelelő a számára, valamint speciális párnával lepte meg kislányát. Vásároltak továbbá egy pulzus- és oxigénszintmérőt, mely szintén nagy segítségükre van. Ezen túl lehetőségük volt ellátogatni Egyházkarcsára, Vajda Jánoshoz, ahol lovakkal ismerkedtek a gyerekek. Evelin itt hypoterápián, vagyis lovas terápián vett részt, mely segítségére lehet a viselkedészavarai leküzdésében. „Óriási élmény volt ez mindannyiunk számára. Evelin nagyon élvezte, nyugodtan ült a lovon, nem volt vele semmi probléma. A kis Attikát egy póniló varázsolta el.”

Első látogatásunk alkalmával az anyuka kissé bizonytalan volt, félt, hogy vajon milyen visszajelzéseket kap majd, amiért segítséget kért. Eddigi tapasztalatai ugyanis negatívak voltak, rengeteg rosszalló pillantást és kellemetlen megjegyzést kapott már. Most azonban bebizonyosodott, igenis vannak segítőkész, jó emberek. Voltak, akik csak 10 eurót tudtak adni, de adtak! Ott és azzal segítettek, ahol és amivel csak tudtak.

„Mindenkinek hálásan köszönöm a segítséget! Annak is, aki néhány biztató mondatot küldött nekem, hiszen ez is sokat számít a nehéz hétköznapok átvészelésében” – emelte ki Gajdoschik Marietta.

A sok támogatáson túl az édesanya újabb jó hírrel szolgált. Amikor megismertük kisfiát, Attikát, arra panaszkodott, hároméves kora ellenére egyáltalán nem beszél. Marietta kétségbe volt esve, vajon mi lehet ennek az oka, így pszichológus segítségét kérte. Bár még csak néhány kezelésen vettek részt, a kicsi fiú már most elkezdett szavakat mondani. Mindezt, az örömtől ragyogó tekintettel mesélte az anyuka.

A család számára minden nap egy újabb küzdelem, mégis töretlenül harcolnak, s örülnek minden apró sikernek.

SzC