Nem az a fontos, ami a legdrágább –  hanem ami hiányzik a lakosoknak

2019. szeptember 18. - 17:15 | Régió

Időközi önkormányzati választásokat tartanak Nemesócsán (Komáromi járás) szeptember 21-én, szombaton. Az egyik polgármesterjelölt a függetlenként induló Válek Iván, aki hosszú évek óta a képviselő-testület tagja, ebben a ciklusban egyúttal alpolgármester is, aki áprilistól megbízott polgármesterként irányítja a községet. 

Öt hónapja megbízott polgármester, viszont hosszabb ideje a képviselő-testület tagja. Mikor döntötte el, vagy mi játszott közre abban, hogy most, az időközi választásokon indul a polgármesteri posztért?

2018 decemberében a helyhatósági választások után óriási megtiszteltetésként ért, amikor az újonnan megválasztott polgármester, Magyarics Dezső mérnök felkért az alpolgármesteri poszt betöltésére. Elérkezettnek láttam az időt, hogy megmutassam többek között annak a 624 választónak, akik rám szavaztak mint képviselőjelöltre, hogy tudok alkotni, képes vagyok előrevinni a falut és segíteni a polgármester munkáját. Sajnos, nem úgy alakultak a dolgok, ahogy várható volt, ahogy elképzeltem, ugyanis nagyon sok támadás, áskálódás, fenyegetés érte a polgármestert, és mivel huzamosabb ideig kényszerült betegállományba, április 10-én lemondott a polgármesteri funkcióról. Még abban a hónapban próbáltam munka mellett, fizetés nélkül, ellátni a tisztséget, de rá kellett ébrednem, hogy ez a feladat így teljesen kimerít, egyik munkából a másikba, legtöbbször csak aludni jártam haza. Ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy májustól főmunkaidőben végezzem a polgármesteri teendőket. Addigi munkahelyemen, szerencsére, nem gördítettek elém akadályokat. Az eleje nagyon nehéz volt, úgy érzem, nem kaptam kellő támogatást, amire pedig szükségem lett volna, mindenre saját magamnak kellett rájönnöm, gyakran megoldanom is egy-egy feladatot, ha azt akartam, hogy százszázalékra legyen kész. Így a május és a június valóban nem volt könnyű hónap, tudniillik, mint talán köztudott, az állam ekkor téríti vissza az adókat a természetes személyeknek, ezért az önkormányzatok ebben az időszakban majdnem csak a pénz felét kapják, mint más hónapokban. Ekkor még az alkalmazottak fizetésére is alig jutott, nemhogy a tartozások törlesztésére. Nagy nehézségek árán, a mindennapi kiadások megszorításával azért túléltük ezeket a hónapokat, és azóta fokozatosan csökkennek a tartozások. Miután az említett gondokon túljutottunk, az egyre több biztatás hatására döntöttem úgy: ha a nehezével sikerült megbirkózni, miért ne próbálnám meg azt a szakaszt is, amikor lehet alkotni, építeni, fejleszteni.

Tősgyökeres nemesócsaiként, aki családjával, feleségével és három gyermekével ebben a községben él és dolgozik, mit tart értéknek, megtartó emberi-közösségi erőforrásnak, akár a gyermekkorára visszagondolva?

Hiszek a mindennapi, kitartó munka erejében. Ebben a szellemben próbáljuk nevelni gyermekeinket is, azzal együtt, hogy például egy orvos vagy egyetemi tanár számára sem szégyen, ha a tanult hivatása mellett ért valamilyen mesterséghez, és a fizikai munkától sem ijed meg, képes azzal is eredményt elérni. Továbbá hiszek a sport, a kultúra, a kulturális együttesek nevelő hatásában, a közösségi életet erősítik, megtanítanak együttélni a közösségben, közösséggel, toleranciára, kompromisszumkészségre is nevelnek. Nézetem szerint a legfontosabb kérdés manapság: mi az, ami képes úgy lekötni egy fiatalt, hogy elhagyja a komfortzónáját, inkább több, mint kevesebb időre ellépjen a tévétől, letegye a laptopot, tabletot, okostelefont. Szerencsére, mindhárom gyermekünk aktív életet él, foci, pingpong, néptánc, kézilabda, mazsorett, ezek szerepelnek a palettájukon, és amikor látom, hogy belefeledkeznek a játékba, fellépésbe, mérkőzésbe, mosolyognak, mindent beleadva koncentrálnak, akkor tudatosítom, hogy igen, sikerült elérnünk: elektronika nélkül is lehet szórakozni. Például belém vésődött egy legutóbbi vasárnapi pillanat, amikor falunk U15-ös korosztályos focistái játszottak meccset Lakszakállason, és csaknem a félpályáról elért bombagóllal sikerült kiegyenlíteniük: mindent lehetett látni a srácokon, ami fontos: büszkeséget, örömöt, összetartást.

A programjában számos megkezdett, tervezett, illetve megoldást sürgető feladat, kisebb-nagyobb beruházás vagy projekt szerepel, végül is mindegy, minek nevezzük őket. Felsorolna néhányat közülük, példaként csupán?

Néha elgondolkozom a sorrenden, hogy mi a legfontosabb feladatunk. Ezt úgy tudnám megfogalmazni, hogy nem az, ami a legdrágább, hanem ami hiányzik a lakosoknak vagy gátolja őket. Tehát ami kicsinységnek tűnik olykor, lehet, az a legfontosabb. Ezért említem elsősorban a biztonságos kerékpártárolót, melyet a vasútállomás mellett tervezünk létrehozni állami támogatásból. A második: örökségünket nem szabad elherdálni, a rossz állapotban leledző, tárgyi és szellemi értéket egyaránt jelentő tájházunkat meg kell mentenünk, hiszen tudjuk: annak a népnek, melynek nincs múltja, jövője sincs. Reméljük, a tájházat is pályázati pénzekből sikerül helyrehozni, már elkészítettük a tervezetet, szeptember végével be lehet adni a pályázati kérvényt. Továbbá, községünk számára nagyon fontos a szennyvízprobléma rendezése, a következő pár évben ezt mindenképpen meg kell oldani. Természetesen ilyen volumenű beruházás csakis pályázati pénzekből lehetséges. Nem szabad elfeledkezni a megkezdett projektekről sem, a kultúrház és az egészségügyi központ felújításáról, valamint a kamerarendszer kiépítéséről. Javítanivaló is akad a faluban bőven. A polgárok legnagyobb fájdalma talán az utak és járdák, illetve a park és a játszótér állapota. Ezek javítását többnyire önerőből, saját munkatársaink és helyi vállalkozók szaktudását igénybe véve képzelem el. Valamennyi tervem felsorolása terjedelmi okok miatt lehetetlen, de még mindenképp megemlítem az iskola épületeinek a felújítását és a fiatalok lakhatásának elősegítését.

Hány polgármesterjelölt indul a mostani időközi választásokon, s ha többen, vajon békésen zajlik-e a kampány?

Három polgármesterjelölt indult, az egyik visszalépett, ugyanis nagyon hasonlónak találta terveinket, és inkább az összefogásban látja a falunk jövőjének zálogát, semmint az erők szétforgácsolásában. Maga a kampány viszonylag régen elkezdődött, ugyanis már áprilisban tudni lehetett, hogy ősszel választások lesznek. Sajnos, ez rányomta bélyegét több mindenre, és a nyomás fokozódott hétről hétre, napról napra. Az én szájízem, pontosabban ízlésem szerint kissé durvára sikerült ez a kampányidőszak. Természetesen, ki kell mondani az igazságot, ha az előre viszi a község ügyét, azonban a hazugságot és a lejárató hadjáratot elítélem. Rosszul esett, amikor cáfolható hazugságokkal vádoltak, de úgy érzem, sikerült ezeket a vádakat lerázni magamról, ugyanakkor kissé csalódtam azokban, akik akár kapcsolataikat is feláldozzák az egyik vagy másik jelölt győzelmének oltárán. Vallom, a győzelmet és a vereséget is méltón kell elviselni, ezért is remélem, hogy a választások után helyreállnak az emberi kapcsolatok, és elmúlik a viszály községünkben. Célként is – ennek elérése lesz az új polgármester első es legfontosabb feladata.

Ha megválasztják, folytatja-e az elmúlt hónapokban végzett polgármesteri munkát, vagy új fejezet kezdődik a nemesócsai önkormányzat életében?

Mindenképp az idén megkezdett alapokra szeretnék építeni, tehát folytatni a takarékos üzemmódot, a felesleges kiadásokat mellőzni, ezáltal is helyreállítani a gazdálkodás biztonságát Nemesócsán. Persze, ehhez változások is szükségesek, merthogy vannak még dolgaink, melyeket az áprilistól eltelt rövid idő alatt nem sikerült megoldani. Nem szabad megfeledkeznünk a múlt pozitív eredményeiről, eseményeiről sem, melyeket folytatni kell. Gondolok itt mindenekelőtt a közösségteremtő és -összetartó kulturális eseményekre, a nyugdíjasokat és ifjakat, valamennyi korosztályt aktivizáló különböző találkozókra, melyeket viszont kicsit másként is el tudok képzelni a jövőben, korszerűbb változatban, kisebb költségvetésből, ugyanakkor a színvonalas szórakozást előtérbe helyezve. Természetesen ehhez és főként a korábban említett tervek megvalósításához kérek a falu lakosaitól mandátumot a szombati választásokon.

(PR-cikk)