Megosztás
Néhány hete már próbaüzemben működik a Gulázsi s.r.o. és a Kosit hulladékgazdálkodási vállalat hulladékátrakó állomása a nagyabonyi ipari övezetben, a múlt héten pedig polgármestereknek tartottak róla bemutatót.
A csallóközi szemétlerakatok egyre fogynak, a Dunaszerdahelyi járásban pillanatnyilag már csak a Nagypaka kataszterében működő csukárpakai szemétdombnak van felhasználható kapacitása és engedélye, amely viszont már csupán a felső-csallóközi községek szemetét fogadja be. Albáron ugyancsak hulladékátrakó állomást működtet a régió szemételhordásáért felelős másik nagy cég, az FCC, Nagyudvarnok mellett pedig a 2021-es problémák kiváltotta rendkívüli ellenőrzések után tavaly korlátozták a hulladéklerakat működését.
A nagyabonyi hulladékátrakó állomás működtetője a Gulázsi s.r.o. partnereként a KOSIT vállalat. Előbbi mintegy 30 dunaszerdahelyi járásbeli település hulladékát szállítja el, havonta hozzávetőlegesen ezer tonnát. A most átadott technológia tulajdonképpen abból áll, hogy a szemeteskocsi egyenesen egy sűrítő berendezésbe üríti a tartalmát, amely pedig egy lezárt konténerbe préseli a szemetet. A berendezésbe 36 köbméter szemét fér bele, és 40 másodperc alatt mintegy tíz tonnát képes összepréselni. Ennyit vihetnek tovább a konténerben.
„Nem volt más választásunk, mint az átrakóállomást létrehozni” – árulta el Gulázsi Olivér a nagyabonyi állomás átadójakor.
Nagyabonyba a Gulázsi s.r.o. szállítja a szemetet, onnan aztán már a KOSIT viszi tovább a Párkány melletti Nánára (Érsekújvári járás), ahol a 2021 végétől a KOSIT csoporthoz tartozó Ekoreal vállalat működteti a szemétdombot.
Gulázsi Olivér közölte, hogy hosszú egyeztetések révén sikerült elérni, hogy a nánai szemétlerakatra, melynek kapacitása 167 ezerről 560 ezer köbméterre nő, ugyanannyiért szállíthassák a szemetet, ugyanakkor elismerte, hogy nem ez a jövő.
„100 kilométerre utaztatni a szemetet luxus, de jelenleg nincs jobb megoldás, néhány évig ez lesz” – szögezte le.
Nagyabonyban a sűrítőbe történő ürítést megelőzően a szemeteskocsit lemérik. Falunként a legtöbb esetben egy 10-12 tonnát elszállítani képes kukásautó elegendő, kivéve a nagyobb falukat, mint Nyékvárkony vagy Vásárút, illetve Bős, amellyel szintén a Gulázsi vállalat áll szerződésben. Miután a beérkező kukásautót lemérték, a KOSIT rendszerében azt konkrét településhez rendelik, és ebből kiderül az is, hogy a településen milyen a hulladék-újrahasznosítási arány, ennek megfelelően milyen magas a törvény szerinti illeték.
Gulázsi Olivér elmondta, gondolkodnak a jövőn is, szeretnének valamiféle hulladékfeldolgozót létesíteni, ahol nyersanyagot készíthetnének a hulladék-újrahasznosítók számára vagy másodlagos fűtőanyagot a biogázüzemeknek. Ilyen kezdeményezéssel viszont az elmondása szerint folyamatos problémákba ütköznek, mivel a Csallóközben a magas szintű levegő- és vízvédelem révén „nehéz bármit is létrehozni”.
(SzT)