„A molekuláris genetikai analízisek sokat segítenek a vírus feltérképezésében” – karanténkérdés dr. Tóth Tar Évának

2020. május 28. - 21:54 | Kultúra

Közélet a korona idején. Így született meg a Karanténkérdés elnevezésű sorozat. Récsei Noémi – televíziós és rádiós műsorvezető – ismert és elismert szakemberek véleményére volt kíváncsi a kialakult helyzettel kapcsolatban. Ezúttal dr. Tóth Tar Éva genetikus, egyetemi adjunktus válaszol.

RN: Mit gondolsz, milyen társadalmi változásokat fog előidézni a világjárvány?

TTÉ: Az, hogy milyen változások születnek ebben a teljesen váratlan szituációban, nagyon nehéz előre megjósolni. Hétről hétre történik változás, eltűnt az a biztonságos rutin, amit az emberek már megszoktak. Eldönteni azt, hogy ez a változás jót vagy rosszat fog hozni nekünk, csak mi magunk, a hozzáállásunkkal, a gondolatainkkal fogjuk tudni befolyásolni. Ha folyamatosan kesergünk, hogy „jaj mi lesz?”, akkor valószínűleg az a lelkiállapotunkra is rányomja a bélyegét.

Pozitívan kell hozzáállnunk ehhez a helyzethez, és kihozni belőle a maximumot. Minden eszközünk adott, elhatározás kérdése. Egyetemi adjunktusként számtalanszor felhívom a hallgatók figyelmét a környezettudatosságra, a természetvédelemre és a fenntarthatóság fontosságára. A járvány erre figyelmeztet bennünket, hogy tudatosan védjük a természetet, próbáljunk meg egyszerűen gondolkodni és visszatérni nagyanyáink módszereihez. Nem tudom, a társadalomra anyagi szempontból milyen hatással lesz, de azt tudom, hogy az átlagemberek igenis kétszer meggondolják, mit és mennyit vásároljanak. Reményeim szerint többet főzünk, sütünk, talán kevesebb húst és több zöldséget fogyasztunk majd, kevesebbet és tudatosabban vásárolunk, nem pazarolunk, akinek kertje van, talán többet foglalkozik vele, komposztál, termeszt, és akinek nincs, az minőségi időt fog tölteni a természetben.

RN: Genetikusként miképp látod, lesz-e genetikai értelemben vett lenyomata ennek az időszaknak?

TTÉ: Nagyon nehéz jelenleg erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Már most világos, hogy a legkorszerűbb genetikai analízisek segítségünkre lesznek a diagnosztikánál, oltóanyagok előállításánál, gyógyszerkutatásnál és -fejlesztésnél, és nem utolsósorban a molekuláris genetikai analízisek sokat segítenek a vírus evolúciójának, kialakulásának és a következő mutálódásainak feltérképezésében is. Most mindenkinek a legértékesebb kincse az egészsége, és ezért nagyon sokat áldozunk, talán tudatosabbak is lettünk az életvitelünkkel kapcsolatban. Arra kell vigyáznunk, hogy ne essünk túlzásokba, a félelem ne hajszoljon bennünket meggondolatlan döntésekbe. Bízom benne, hogy hazánkban is nagyobb megbecsülésre tesznek szert az orvosok, egészségügyi dolgozók és a kutatók, biológusok, virológusok, genetikusok, molekuláris biológusok stb. is. Itt gondolok a munkájuk anyagi honorálására is. De kiemelném – mint egyetemi tanár és szülő is egyben – a pedagógusok hősies munkáját is, becsülendő az igyekezetük, egyértelműen többet dolgoznak, mint alapszituációban.

Genetikai lenyomata valószínűleg kisebb lesz a járványnak (a vírus legfeljebb az immunitásunkat tudja erősíteni, nem veszélyesebb, mint bármely más fertőzés, kivételt képeznek az idősek és a krónikus betegségben szenvedők), mint más területeken bekövetkező változások lenyomata. De ezek csak feltételezések, a realitás lehet, idővel más lesz.

RN: Mi az az egy dolog, amire megtanított a világjárvány?

TTÉ: Hogy becsüljem meg azt, amim van, lehetne sokkal rosszabb is. Szerencsére tudok otthonról dolgozni, igaz, több a munkám, de többet tudok magammal és a családdal is foglalkozni, mint alapesetben. Férjemmel két kisfiút nevelünk, és bizony vannak helyzetek, mikor a karantén türelemre és kitartásra nevel bennünket is. Önismeret, és mások ismerete és elfogadása is napirenden terítékre kerül. Megpróbáljuk kihozni magunkból a legjobban, talán ez kell, hogy legyen ennek az időszaknak a legfőbb üzenete.


Bővebben: Récsei Noémi önálló beszélgetőestjei

Kapcsolódó cikkek: