Mi mindentől függ, hogy milyen idő lesz holnap?

Rejtélyes jelenségek nyomában: a meteorológia születése

Szerencsére ma már nagyon pontos eszközök állnak a meteorológiai intézetek rendelkezésére, ha szeretnék megjósolni a várható időjárást. A pocasie-zajtra.sk weboldalán órákra lebontva megtudhatjuk, mikor számíthatunk esőre vagy napsütésre. Azonban ez nem volt mindig így: régen még rengeteg találgatás övezte az időjárási jelenségek kialakulását.

Maga a meteorológia kifejezés Arisztotelész azonos című munkájából eredeztethető. Munkájában ő foglalta össze az akkori világ tudását az éghajlatokról. Megállapításai között van, ami ma már nem állja meg a helyét: hegynek felfelé a szél nem csökken, hanem éppen erősödik. Viszont például az, hogy a légköri változások a Nappal hozhatók összefüggésbe, a mai napig is egy elfogadott tény.

Kis meteorológiai gyorstalpaló: ezek befolyásolják az időjárásunkat

A Napból a Föld felszíne felé áramló energia tehát uralja a légkör fizikai változásait. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy a hőtől elpárolog a víz, amely aztán máshol lecsapódva táplálja folyóinkat. Egyensúlyi helyzet viszont sosem jön létre: ha így lenne, akkor az őselemek egyenletes rétegekként vennék körül bolygónkat.

A legfőbb alapelemei az időjárásnak a napsugárzás, a szél, a légnyomás, a hőmérséklet, a csapadék és a levegő vízgőztartalma. A Nap először a földfelszínt melegíti fel, mely pedig a levegőt fölötte.

A meleg levegő sűrűsége kisebb, mint a környezetéé – így amikor felemelkedik, és a helyébe más légtömeg kerül, azt szélként fogjuk érzékelni. Ha pedig lehűl a levegő, akkor telítetté válik egy adott hőfokon. Ez a harmatpont, amelyen kicsapódik valamennyi vízgőz. Ebből lesz a csapadék (hó, eső).

Az időjárásnak azonban fontos tényezői még a frontok, a ciklonok és az anticiklonok is. A hideg levegő átvonulását az adott területeken zivatarok, záporok követik. A melegfront pedig csendes esőket hagy maga után.

Ahol a két front találkozik, egy keskeny sávban, ott ciklonok fognak kialakulni. Ezek légörvények, melyekben a két front keveredése változékony időjárást hoz létre. Belsejükben a légnyomás alacsony, felfelé áramlik.

Az anticiklonokban éppen ellenkező a légáramlás, így a helyükön száraz, állandóbb időjárás jön létre. A mérsékelt övezetben mindkét jelenség kelet felé sodródik nyugatról – ennek mentén befolyásolva az adott területek időjárást, melyek fölött elhaladnak.

Hogyan alkalmazkodhatunk mindehhez?

Most, hogy tudjuk, melyik fogalom pontosan mit jelent, már ezek hatását is jobban értjük majd. Ezért nem ér majd minket meglepetésként, ha a napsütéses idő másnap esősre fordul. Hiszen ez a frontok találkozásának kellemetlen következménye – amelyre viszont már fel tudunk majd készülni.

(PR-cikk)