1
Fotó: Pixabay - illusztráció
Megosztás
Enyhült az éves infláció januárban, igaz, a tavaly decemberihez képest csak minimálisan: 15,4 helyett már „csak” 15,2 százalékot mért a statisztikai hivatal. Havi összehasonlításban is mélyebben kellett a zsebünkbe nyúlni: januárban átlagosan 2,6 százalékkal fizettünk többet az árukért és a szolgáltatásokért, mint decemberben.
Havi szinten a lakhatás és az energiaárak emelkedése volt a legnagyobb hatással az inflációra: 3,9 százalékos emelkedést mért a statisztikai hivatal. Az elemzők szerint ez nem meglepő, hiszen januárban emelkednek a szabályozott energiaárak, és a viszonyokhoz képest a szlovákiai árak viszonylag enyhén emelkednek.
A legnagyobb mértékben a hőenergia ára nőtt: 13,9 százalékkal kellett érte többet fizetni mint decemberben, a gáz 11,9 százalékkal, a villanyáram csak 2,5 százalékkal lett drágább.
Az energiaválságot és az energia világpiaci árát nézve ez az áremelkedés még kedvezőnek nevezhető, és a kormány kompenzációs intézkedéseinek köszönhető. Egy évvel ezelőtt sokkal magasabb 10-20 százalékos emelkedést tapasztalhattunk, akkor ugyanis a teljes áremelkedést – kompenzáció nélkül – áthárították a lakosságra.
Az éves szintű infláció az energia esetében szinte megegyezik a havival, mivel az energiaárak többségében csak januárban emelkednek. A hőenergia kissé eltér ettől, itt az éves infláció 22,4 százalékos volt.
Forrás: Statisztikai Hivatal
Az élelmiszerárak emelkedése sem állt meg
A statisztikai hivatal szerint a második legnagyobb hatással az élelmiszerárak emelkedése volt az inflációra, amely januárban 2,6 százalékos volt.
Gyakorlatilag minden élelmiszer drágább volt januárban, mint egy hónappal korábban: a kenyér és pékáru 2,6, a tej, tejtermék, tojás 2,9, a hús 1,1 százalékkal drágult. A legnagyobb ugrást azonban a tojás produkálta, amely 5,2 százalékkal volt drágább, mint 2022 végén.
Az élelmiszer tartja a rekordot az éves infláció tekintetében is: tavaly januárral összehasonlítva 28,6 százalékos volt az emelkedés.
30 százaléknál nagyobb mértékben drágult a hús (30,2%), a tej, a sajt (37,3%), az olaj (35%) és a tojás is, több mint negyedével a kenyér (27,5%) és legalább 20 százalékos volt az áremelkedés a zöldség és a gyümölcs esetében.
Az élelmiszerek és a lakhatás, az energiaárak teszik ki a szlovákiai termékkosár 50 százalékát, vagyis ezek teszik ki az átlagháztartás költségeinek a felét, ezért ezeknek a termékeknek a drágulása nagyon érzékenyen érint mindenkit.
A statisztikai hivatal azonban drágulást mért szinte minden területen. Talán egyedüli kivétel az üzemanyagár, ami decemberhez képest 0,2 százalékkal csökkent, de még így is 5,6 százalékkal többet fizettünk egy tankolásért, mint 2022 januárjában.
Viszont jelentősen emelkedett olyan szolgáltatások ára is, amelyek korábban tartották a szintet: havi szinten több mint 14 százalékkal drágult az éttermi étkeztetés és ugyanilyen mértékben emelkedtek az óvodai és az alapiskolai díjak is.
Az infláció az Európai Unióban már lassul, Magyarországon még gyorsul
A januári infláció az euróövezetben a tavaly decemberihez képest is lassult, 8,3 százalékvolt a decemberi 9,2 százalék után. A teljes Európai Unióra vonatkozóan még csak decemberi átlagot lehet találni, mivel még nem minden ország adta le a januári adatot, ami 10,4 százalék volt. Szlovákia tehát rosszabb az átlagnál.
Az viszont már biztos, hogy az uniós listavezető viszont Magyarország lesz, ahol 25,7 százalékos volt a pénzromlás januárban, írja a HVG.hu.
A legnagyobb áremelkedést a lakossági energiaárakban mérték, ami 52,4 százalékos volt, de az élelmiszerek is 44 százalékkal drágultak 2022 januárjához képest.
– lpj –