Kullancsok és szúnyogok: a Dunaszerdahelyi járásban csak Lyme-kórt diagnosztizáltak

A tavasszal kezdődő kullancs- és a nyári szúnyogszezon számos veszélyt rejteget azok számára, akik gyakran járják a természetet, akár túrázás céljából, akár ha csak például elmennek horgászni. Pánikra persze semmi ok, de megpróbáltunk utánajárni, a dunaszerdahelyi régióban milyen eseteket dokumentáltak, illetve kikértük egy gyermekorvos véleményét, hogy mit tanácsos cselekedni.

Kullancsok és szúnyogok: a Dunaszerdahelyi járásban csak Lyme-kórt diagnosztizáltak
Fotók: Pixabay
Kapcsolódó cikk:
 
Káosz és szúnyoginvázió a Csallóközben – Válsághelyzet van, amit nem lehet kihirdetni?!

Mint arról korábban írtunk, a melegebb időjárás miatt Európában is megtelepednek olyan csípőszúnyogfajok, melyekkel korábban nem találkozhattunk errefelé. Ide tartozik például az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), amelynek stabil populációját azonban még nem dokumentálták – erről beszélt a napokban Soltész Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.

Vörös Terézia, a Dunaszerdahelyi Regionális Közegészségügyi Hivatal munkatársa pedig érdeklődésünkre az egyiptomi csípőszúnyogot említette, mely már Európában is megjelent.

„Az Aedes aegypti, tehát az egyiptomi csípőszúnyogok az ún. nyugat-nílusi vírust hordozzák. Nálunk is előfordulnak, tehát elméletileg fennáll a lehetősége, hogy az ismert betegségeken kívül, amit a szúnyogok vagy a kullancsok terjeszthetnek, mint a Lyme-kór vagy a vírusos agyhártyagyulladás, mást is tudnának terjeszteni” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy tavaly több nyugat-nílusi lázzal megfertőzött beteget regisztráltak Európában, főleg Romániában.

A nyugat-nílusi láz ellen egyelőre nem létezik semmiféle ellenszer, nincs oltóanyag, és a fertőzés az emberek életét is veszélyezteti – írta tavaly a Mladá Fronta Dnes című cseh lap, miután szomszédunknál, Dél-Morvaországban is azonosítottak ilyen betegséget hordozó szúnyogokat.

Évekkel ezelőtt maláriát terjesztő szúnyogokat is azonosítottak a térségünkben, és Vörös Terézia szerint elméletileg ugyancsak fennáll a lehetősége, hogy ilyennel találkozzunk, viszont nem dokumentáltak még konkrét fertőzést.

Közölte azt is, hogy a regionális közegészségügyi hivatalhoz több évre visszamenőleg nem jelentettek vírusos agyhártyagyulladást sem, amit rendszerint kullancsok terjesztenek, Lyme-kórral viszont minden évben találkoznak.

„Az orvosok kötelessége jelenteni, ha ilyesmivel találkoznak, persze azt, hogy ezt mindenki teljesíti-e, azt ellenőrizni nem tudjuk, de nagyon régen nem jelentettek vírusos agyhártyagyulladást. Lyme-kór ugyanakkor minden évben előfordul. Nem sok, de azt azért évente pár jelentést kapunk, idén is már volt néhány, és ezeknél a beteg is elmondta, hogy távolított el magáról kullancsot” – fogalmazott.

Figyelmeztetett, hogy a közegészségügyi hivatal csak dokumentálja ezeket az eseteket, esetleg elmennek a beteghez és elbeszélgetnek róla.

Megkérdeztük Kosár Kinga gyermekorvost, tanácsos-e valamit cselekednünk, ha rengeteg szúnyog csípte meg a gyermekünket, vagy épp kullancsot szedtünk ki belőle. Kérdésünkre közölte, hogy „szúnyogcsípéssel nem kell orvoshoz fordulni, csak abban az esetben, ha allergiás reakció lép fel a bőrön: duzzanat, csalánkiütés, kiterjedt bőrpír, csillapíthatatlan viszketés”.

Ha pedig kullancsot találtunk rajta, azt először is tanácsos mielőbb eltávolítani.

„A következő 2-3 hétben a következő tünetekre kell figyelnünk: láz, hőemelkedés, fejfájás, rossz közérzet, ízületi fájdalmak, hányás, hányinger, kokárdaszerű foltok a bőrön. Ha a tünetek valamelyike jelentkezik, akkor tanácsos orvoshoz fordulni” – figyelmeztetett.

A Lyme-kórt kiváltó baktériumot szinte kizárólagosan az Ixodes ricinus kullancsfajta hordozza, aminek az emésztőrendszerében él, a tünetei közt szinte sosem lép fel láz, ugyanakkor felismerhető arról, hogy a bőrön az előbb említett kokárdaszerű folt, ún. Lyme-folt jelentkezik. További tünetei a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök.

Vörös Terézia még elmondta, hogy ha a Lyme-kórt kezdeti stádiumában diagnosztizálják, akkor antibiotikumos kúrával könnyen kezelhető, gyógyítható.

„Nálunk leginkább ilyen esetekkel találkoztunk, már idén is néhánnyal, Dunaszerdahelyen vagy a környékén, de tulajdonképpen az egész járás területéről. Ezeknél a fertőzött személy beszámolt arról, hogy erdőben sétált vagy épp horgászott, és közben csípte meg a kullancs. Komolyabb esetünk nem volt, amit szúnyog vagy kullancs terjeszthet, de azt egyelőre természetesen nem tudhatjuk, ha valakit a napokban csíptek meg, és még nem jelentkeztek a tünetek” – hangsúlyozta.

(SzT)