Kotlebáék az interneten ráleltek "az igazságra", mégpedig hogy abortált magzatok sejtjei vannak a vakcinákban!
"Tudta, hogy a korona elleni vakcina abortált magzatok sejtjeit tartalmazza? Ne higgyen a médiának, keresse meg maga az igazságot" - ez a szöveg olvasható a Marian Kotleba vezette ĽSNS egyik óriásplakátján, melyről fénykép terjed az interneten. Az Aktuality.sk megkérdezte erről a pártot, és kiderült, hogy a billboardon szereplő ostobasággal nem lejáratni szeretnék az ĽSNS-t, hanem az valóban az övék.
A billboardon szereplő információ teljesen valótlan, Boris Klempa, a Szlovák Tudományos Akadémia virológusa szerint egy több éves álhíren alapszik.
"Ez egy istentelen, ostoba hazugság, amivel szemmel láthatóan manipulálni próbálják az embereket, illetve lebeszélni őket az oltásról, és ez rendkívül feldühít. A jelenleg piacon lévő egyetlen vakcina sem tartalmaz sejtrészeket" - szögezte le.
Ugyanezt megerősíti az egészségügyi minisztérium, az Állami Gyógyszerellenőrzési Intézet (ŠÚKL), mivel pedig sokak számára etikai kérdésről lehet szó, maga a Vatikán és a Szlovák Püspöki Kar is.
Reagált az Aktuality.sk megkeresésére az ügyben az ĽSNS is, Martin Beluský, a párt alelnöke azt mondta, az interneten akadtak erre az információra.
"Konkrét forrásig nem jutottam el, de az interneten ebből van több is" - jegyezte meg.
A portál emlékeztet, hogy a Szlovák Epidemiológiai és Vakcinológiai Társaság már tíz évvel ezelőtt cáfolta azt az álhírt, hogy az oltások (nyilván akkor még nem a koronavírus-fertőzés elleni vakcinákról volt szó) elvetetett magzatok sejtjeit tartalmaznák.
Ahhoz viszont, hogy a hoax megszületett, embriósejteknek is közük volt. Ahhoz, hogy a virológusok megvizsgálhassák a vírusok működését, élő vírusokra van szükségük, melyeknek a létezésükhöz élő sejtekre van szükségük. Némely esetekben a tudósok valóban elhalt embrióból vett sejtvonalakat használtak ehhez évtizedekkel ezelőtt, azóta pedig ezeket szaporítják mesterségesen. Ilyen sejtvonalakat használnak például a rubeola, a bárányhimlőt okozó varicella vírus vagy a hepatitis A szaporítására. Ilyen módon születtek meg például a vektorvakcinák is, mint az AstraZeneca vagy a Szputnyik.
Magdaléna Jurkemíková, a ŠÚKL szóvivője leszögezte, hogy vakcinafejlesztési céllal soha egyetlen abortuszt sem hajtottak végre, ma pedig már nem vesznek abortált embriókból sejteket, hanem a 60-80-as években vett sejtvonalakat szaporítják. A vakcinák ugyanakkor ezeknek a sejteknek már a nyomát sem tartalmazzák, ugyanis egy többszörös tisztítási folyamaton mennek keresztül.
