Komoly fenyegetést jelent Grönland régészeti lelőhelyeire a klímaváltozás 

Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelőhelyeit.

Komoly fenyegetést jelent Grönland régészeti lelőhelyeire a klímaváltozás 
AP Photo

Az Északi-sarkvidéken több mint 180 ezer, köztük néhány több ezer éves régészeti lelőhely található, amelyek védelméről a térség speciális talaja gondoskodik.

"A leletek pusztulásának ütemét a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma szabályozza, vagyis a fagymentes időszakban megfigyelhető emelkedő levegőhőmérséklet és változó csapadékmennyiség hatására kulcsfontosságú szerves elemek, fa, csont és ősi DNS veszhet oda" - írják a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban.

A Dán Nemzeti Múzeumban dolgozó Jorgen Hollesen által vezetett kutatócsoport hét régészeti lelőhelyet vizsgált meg Grönland fővárosa, Nuuk környékén 2016 óta.

A szerves maradványok, úgy mint haj, tollak, meszes váz és húsfoszlányok mellett a lelőhelyek egy része viking települések romjait őrzi.

A különböző felmelegedési forgatókönyvekre épülő tanulmány előrejelzése szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami "magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz" vezethet.

"Az eredményeink azt mutatják, hogy a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben" - mondta Hollesen. Mindez azt jelenti, hogy ezek a maradványok, amelyeknek egy része egyedülálló bepillantást nyújt Grönland első, nagyjából i. e. 2500 körül élő lakóinak életébe, veszélyben vannak.

A kutatók összevetették a tanulmányukat korábbi vizsgálatok eredményeivel és megállapították, hogy a pusztulás már javában zajlik. "Néhány helyszínen már egyáltalán nem találtunk ép csontokat vagy fatöredékeket, ami azt sugallja, hogy ezek elporladtak az elmúlt évtizedekben" - jegyezte meg a szakember.

Hollesen szerint ugyanakkor a mikroorganizmusok lebontó tevékenységét lassítaná a csapadékmennyiség növekedése. "Ha a szerves rétegek nedvesek maradnak, akkor kevesebb oxigén jut a szerves anyagokat lebontó mikrobák számára" - magyarázta a szakember.

Az Északi-sarkvidék más területein, például Alaszkában, ősi leletek százai kerültek a felszínre a közelmúltban a permafroszt - állandóan fagyott talaj - olvadása miatt.

MTI