Kisebbségi önkormányzatot ígér az OĽaNO királyhelmeci magyar képviselője, Gyimesi György

Az interjúból megtudhatják:

• hogyan szeretné megoldani a kettős állampolgárság problémáját,
• lesz-e kisebbségi ügyi hivatal,
• milyen lehet a kisebbségek jogállásáról szóló törvény,
• lesz-e kisebbségi autonómia,
• milyen állami posztokra jelölhet embereket a Magyar Közösség Pártja,
• kiírják-e közlekedési táblára, hogy »Királyhelmec«,
• hogyan alakulhat át az önkormányzati rendszer,
• van-e esély a varánapi boltzár elkerülésére.

Három hónapja voltak a választások, már a kormány kinevezése óta is több mint két hónap telt el, és kifelé tartunk a járványból. A legnagyobb kormánypárt magyar nemzetiségű képviselőjeként hogyan értékeli a koalíció eddigi munkáját?

Örülök, hogy a járványnak már a vége felé járunk, mert így el lehet kezdeni dolgozni a kormányprogramon és egyéb aktuális ügyeken. Most éppen Mária Kolíková igazságügyi miniszter interpellálom a Beneš-dekrétumok ügyében. Szlovákia néhány hete a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon elbukta azt a pert, amelyben a Beneš-dekrétumok alapján egy magyar állampolgártól erdőt koboztak volna el. Ez teljesen más fényt vet a Beneš-dekrétumokra, élő jogként lehet rájuk tekinteni. Azt kérdezem Kolíková miniszterasszonytól, hogy mit fogunk ezzel tovább kezdeni. Természetesen ez nem tartozik a fő politikai céljaink közé, becsületesen bevallom, hogy erről sem a párton belül, sem a többi koalíciós pártttal nem egyeztettünk, nem is volt téma. De most már biztosan téma lesz.

A kormányprogramhoz mennyit tett hozzá?

A miniszterelnök úr megbízott, hogy a kisebbségekre vonatkozó részét írjam meg, és azt mondhatom, hogy a zöme annak, amit javasoltam, belekerült. Amit viszont nagyon sajnálok az az – és ez nem az OĽaNO hibája –, hogy az állampolgárság kérdése úgy került bele, ahogy belekerült, szerintem ez nagyon rossz döntés volt.

Azt kifogásolja, hogy a kormányprogram szerint csak az veheti fel másik állam állampolgárságát, aki ott él? Tehát például az lehet magyar állampolgár is a szlovák mellett, aki Magyarországon él?

Igen, habár az is felvehetné a magyar állampolgárságot, aki oda megy férjhez vagy oda nősül. Viszont ez nem megoldás. Én tiszteletben tartom a felvidéki magyarság azon rétegének a véleményét, akik szerint ez elvi kérdés, és érzelmi okokból fel szeretné venni a magyar állampolgárságot.

Lát esélyt arra, hogy ez így kerül majd bele a törvénybe annak ellenére, hogy a kormányprogramban nem így szerepel?

Heves vita lesz e körül. Ez egy ambivalens helyzet. Az SaS programjában benne volt, hogy töröljük a kettős állampolgárságot tiltó Fico-féle törvényt. Másrészt viszont az SaS külügyminisztere, Ivan Korčok, és államtitkára, Martin Klus az a két ember, aki a legjobban harcolt az ellen, hogy ez a pont bekerüljön a kormányprogramba. Múlt héten olvastam egy felháborító nyilatkozatot Klustól, aki azt mondta, hogy amíg Magyarország nem szabályozza standard módon az állampolgársági törvényét, addig nincs esély arra, hogy a szlovák állampolgár felvegye a magyart. Én ezzel nem értek egyet, ebből heves harc lesz. Ez a nyilatkozat engem személyesen sért.

Tehát ebben a kérdésben nincs megállapodás?

Én egyáltalán nem zárom ki azt a lehetőséget sem, hogy képviselői javaslatként kerüljön ez a parlament elé.

De ha csak képviselői javaslatként kerül a parlament elé, akkor kicsi az esély az elfogadásra.

Sorsdöntő lesz szerintem ebben az esetben a Sme rodina képviselőinek a hozzáállása. Az SaS képviselőivel többször is beszéltem, nekik ezzel nincs gondjuk, és mint már mondtam, ez szerepel a választási programjukban is. Egyetlen normális megoldás létezik erre a problémára: a 2010-es állapotokat kell visszaállítani.

Viszont az eddigi információk szerint idén semmiképpen nem kerülne a parlament asztalára ez a törvénymódosítás. Mikor tárgyalhatja ön szerint a parlament?

Minden egyeztetés kérdése. Ha képviselői javaslatként kerülne a törvényhozás elé, akkor egyszerűbb lenne a helyzet, kihagynánk a tárcaközi egyeztetést, viszont ezt nem lehet egyedül, szoliterként megvalósítani. Ehhez előzetes megbeszélések kellenek, ezt fogom a miniszterelnöknek tolmácsolni, hogy így szeretném megoldani.

A kormányprogramban szerepel a kisebbségi ügyi hivatal létrehozása is, de kollégája, Cseh Péter azt mondta, hogy ez csak lehetőség, még nem biztos, hogy megvalósul. Ön szerint létrejön a hivatal?

A kisebbségi ügyi hivatal abszolút prioritás, semmi sem zárja ki annak a lehetőségét, sőt, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényen belül kell létrehozni ezt a hivatalt. Nem látok ebben problémát. A probléma inkább a következő: a kisebbségek Szlovákiában nem tudnak élni alkotmányos jogukkal, nem tudnak hozzászólni az őket érintő ügyekhez. Egy ilyen, komoly hatáskörökkel felruházott hivatal létrehozásával ezt az alkotmányos jogot, 27 évvel Szlovákia létrejötte után biztosítani tudnánk. Ez lenne az egyik lényege a kisebbségek jogállásáról szóló törvénynek.

De ezt a törvényt sem holnap fogják elfogadni, várhatóan nem is idén. Mikorra lesz ilyen törvény?

El kell kezdeni a törvény kidolgozását, én már hozzáfogtam. A legnagyobb gondot szerintem nem az jelenti majd, hogy hogyan definiáljuk a kisebbséget illetve a kisebbséghez tartozó személyeket. Nekünk más problémánk lesz, de örülnék, ha tévednék. A törvény lényege ugyanis az lenne, hogy létre kellene hozni kisebbségi szerveket az egyes önkormányzatok mellett.

A területi, vagyis a helyi és a megyei önkormányzatok mellett jönnének létre kisebbségi önkormányzatok?

Igen, egyfajta kisebbségi önkormányzatokra gondolunk. Ez nagyon fontos hatáskör lenne. Ezt ugyan a partnereinkkel még nem beszéltem meg, de én úgy érzem, hogy ez lehetne a lényege a törvénynek.

Ez gyakorlatilag kisebbségi autonómia lenne?

Nem, biztosan nem. Autonómiáról nem beszélünk.

De hogyha egy kisebbségi önkormányzati szervet hoznának létre, ahová például választás útján kerülhetnének be emberek, gondolom olyan településeken, ahol az adott kisebbség bizonyos százalékban él, ezt kisebbségi autonómiának hívják. Kérdés, hogy milyen a jogkörökkel?

Biztosan nem beszélünk kisebbségi autonómiáról, Szlovákiában ez a kifejezés vörös posztó. Viszont ezek a szerveknek olyan jogköreik lennének, hogy ha például a megyei önkormányzat a kisebbséget is érintő döntést hoz, akkor bele tudnának szólni. Lenne hangjuk.

A kisebbségi hivatal létrehozásáig maradna a jelenlegi kisebbségi ügyi biztos hivatala?

Igen, amíg nem lesz kisebbségi hivatal, addig működne ez a látszathivatal. Mindenki tudja, hogy a kisebbségi ügyi kormánybiztosról egyszer egy évben hall a nagyközönség: akkor, amikor benyújtja a kormányba a kisebbségek helyzetéről szóló jelentését. Nem így képzelek el egy komoly hivatalt.

A kisebbségi ügyi biztosnak is vannak más jogkörei is a jelentésíráson kívül, például a kisebbségi jogok vagy a kétnyelvűség területén. Viszont sokszor az is fontos, hogy egyáltalán van biztos. Ő most Bukovszky László, de már régóta arról szólnak a hírek, hogy Berényi József lesz az utódja. Ezt meg tudja erősíteni?

Berényi József neve valóban felmerült új kormánybiztosként. De nem tudom, hogy erről Berényi Józsefnek mi a véleménye.

Éppen a napokban ebédelt együtt Igor Matovič kormányfővel. Ön nem volt ott ezen az ebéden?

Nem, akkor még nem voltam Pozsonyban.

Nem is tud arról, hogy ez az ebéd milyen eredménnyel zárult? Gondolom nemcsak azért ültek le, hogy egyenek egy jót.

Nem, még nem beszéltem azóta a miniszterelnök úrral, de készülök egy találkozóra.

Lehet, hogy ez volt az az ebéd, amikor hivatalosan is felkérték Berényi Józsefet, hogy legyen kormánybiztos?

Fogalmam sincs, nem szeretnék spekulálni.

Másnak a neve felmerült ezzel a pozícióval kapcsolatban?

Nem hallottam más nevet. Viszont azt hozzá kell tennem, hogy a kormányfő kizárólagos hatáskörébe tartozik a kormánybiztos kiválasztása.

Ezt a kérdést kollégájának, Cseh Péternek is feltettem, hogy hogyan működnek a jelenlegi kormányban a kiválasztási mechanizmusok? A miniszterelnök hatásköre, mint mondja, de működik valamilyen egyeztetés az OĽaNO-n belül, ha önök valamit javasolnak? Például személyi kérdésekben vagy akár törvényjavaslatokban?

Ez úgy fog működni – azért csak fog, mert a kormányprogram ezen pontjainak a megvalósítása még nem történt meg –, ha elkészítünk például egy törvényjavaslatot, vagy egy vázlatot, ötletet, akkor azt előbb a frakcióba nyújtjuk be, és majd az illetékes miniszternek is hozzá kell szólnia. Mi nyitott frakció vagyunk, minden kérdést minden parlamenti ülés előtt meg szoktunk beszélni, akár heves viták is kialakulhatnak, de tényleg mindent megbeszélünk. Viszont azt cáfolnám, hogy lenne egy kisebbségi ügyi bizottság a frakción belül. Ilyen nincs.

Nem is tervezik ennek a létrehozását? A frakcióban hárman vannak magyarok, Grendel Gábor, Cseh Péter és ön. Nem tervezik ezt formálisabbá tenni?

Volt róla szó rögtön a választások után, de a koronaválság miatt ez háttérbe szorult. Három hét után most vagyok első nap munkában Pozsonyban (kórházi kezelésre szorult – szerk. megj.), így erről nem tudok többet most mondani.

Lesz esetleg szakértői csoportjuk, amely segít megírni a törvénytervezeteket?

A párton belül van egy legiszlatív, törvényelőkészítő csoport.

Kisebbségi szakértőik is vannak?

Nincsenek. Én és Cseh Péter foglalkozunk kisebbségi kérdésekkel.

Nem is tervezik, hogy létrehoznak egy szakértői csoportot, amellyel egyeztetni tudnának ezekben a témákban?

Amikor sor kerül például a kisebbségi jogi törvény megírására, akkor természetesen lesz ilyen csoport, hiszen nem a térdünkön akarjuk megírni ezt a jogszabályt. Erről lesz egy komoly egyeztetés, mivel ez rengeteg embert érint. Én nem szeretném, hogy egy üres törvényt alkossunk csak azért, hogy meglebegtethessük, hogy sikerült, de közben nem változik semmi.

Azért is kérdezem ezt a kisebbségi csoportot, mert ha az OĽaNO-t más kisebbségi szervezet, vagy párt meg akarja keresni, akkor kit hívhat fel? Ki az, akinek a párton vagy a frakción belül ez a feladata?

Ön is említette, hogy a miniszterelnök úr nagyon jó viszonyban van Berényi Józseffel. De most nem is tudom, hogy ki tudna bennünket keresni, hiszen az MKP-nak például vezetése sincs.

Most nincs, tisztújítás előtt áll az MKP és a Híd is, de ha lesz, akkor kit keressenek? Vagy a személyes kapcsolatokon kívül létezik valamilyen intézményes kapcsolat is az OLaNO és a magyar pártok között?

Intézményes kapcsolat nincs.

Nem is tervezik, hogy valamilyen megállapodást kössenek valamelyik párttal vagy pártokkal?

Előbb-utóbb az MKP viszonyában erre sor kerülhet, elég szoros a viszony az OĽaNO és az MKP között. Az MKP-nak felkínáltuk, hogy a magyarlakta járásokban delegálhat járási elöljárókat. És azt kijelenthetem, hogy az MKP által delegált emberek előnyt élveznek majd, ha egyébként megfelelnek a pozícióra.

Tud neveket is mondani?

Nem, én most Kassa megyével foglalkoztam, és három hétig kórházban is voltam, ezért nem tudok a jelöltekről.

Egyes hírek szerint a Dunaszerdahelyi járási hivatal elöljárója Matus Éva, Menyhárt József felesége lehet, a komáromié pedig Bauer Ildikó, aki az MKÖ listáján szerepelt. Őket meg tudja erősíteni?

Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.

Mely járásokban jelölhet elöljárót az MKP?

Az ország déli, határ menti sávjában, vagyis a magyarok lakta járásokban, ha jól tudom a Szenci járástól végig, egészen a Tőketerebesi járásig.

Az egyes járási hivatalvezetői posztokon kívül más pozíciókra is várnak jelölteket az MKP-tól?

Tudtommal nem.

A kisebbségi kormánybiztosi posztot az MKP-nak ajánlották fel, vagy a kormányfő közvetlenül Berényi Józsefet kereste meg?

Szerintem személyesen Berényi Józsefet. Ott személyes barátságról is szó van.

Tehát nem úgy működött, hogy felajánlották az MKP-nak, hogy keressen egy megfelelő embert a posztra.

Nem, itt személyes kapcsolatról van szó.

A kormányprogramban szó van arról is, hogy bővülhet a magyar nyelv hivatali használata, konkrétan Nagyszombat és Nyitra megyét említi a program. Miért csak ezt a két megyét?

Ezt már más is kérdezte tőlem, hogy miért csak ebben a két megyében. Egyszerű a válasz, van egy kisebbségi nyelvhasználati törvényünk, amely kimondja, hogy a települések esetében 15 százalékos lakosságarány a küszöb 2021-től a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából. Ha mi ki akarjuk bővíteni ezt a jogszabályt a megyékre is, a 15 százalékos küszöbhöz tartanunk kell magunkat, és ezt az arányt csak ebben a két megyében éri el a magyarság részaránya. Kassa megyében csak 9,4, Besztercebánya megyében még kisebb. Ha 10 százalékra vinnénk le a küszöböt, ez a két megye akkor is kimaradna.

De nem biztos, hogy megyei szinten kellene ezt bővíteni, hanem például járási szinten. Akkor beleférhetne akár Tőketerebesi járás is. Vagy Besztercebánya megyében a Rimaszombati, vagy a Losonci járás. Az emberek még mindig több ügyet intéznek járási, mint megyei szinten.

Elképzelhető, hogy el fogunk beszélgetni egy ilyen megoldásról. De a megyés változat nekem nagyon a szívemhez nőtt, nagyon szeretném, ha megvalósulna.

Ha megvalósulna, akkor a megyei hivatalokban kötelező lenne a kétnyelvűség?

Igen, ugyanaz lenne érvényes a megyékre, mint most a falvakra, városokra. Állítólag ez már a megyékben is működik nem hivatalos módon. Azért mondom, hogy állítólag, mert Nagyszombat megyében, ahol Berényi József az alelnök, a megye hivatalos honlapjának nincs magyar nyelvű változata. Zsolna megyében, ahol 0,1 százalék a magyarok részaránya, tökéletesen lefordított magyar nyelvű honlapja van a megyének.

Egy honlapot viszonylag egyszerű lefordítani, a probléma általában az ügyintézésben jelentkezik, amikor magyarul is beszélő alkalmazottakra van szükség.

A honlapot csak példaként említettem. De szerintem az ügyintézők problémája is megoldható. A kisebbségi nyelvtörvénynek van egy hátulütője is, hogy csak lehetőségként adja meg a kisebbségi nyelvhasználatot, nem teszi kötelezővé, de ha már egyszer a lehetőséget megadjuk, akkor nem tehetjük meg, hogy nem lesz magyar ügyintéző. Viszont az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nagyon kevés magyar él ezzel a lehetőséggel. Én nyolc évig voltam jegyző Nagykaposon, és ha 10 hivatalos magyar nyelven írt levelet kaptam ezalatt a nyolc év alatt, akkor sokat mondtam. Az én tapasztalatom az, hogy nem élnek ezekkel a jogokkal a magyarok.

A kétnyelvűsítés felmerült a közlekedési táblák kapcsán is. Ezen gondolkodnak?

Természetesen, ez hozzátartozik ehhez a törvényhez, ha ezt elfogadja a parlament, akkor a megyei utakon kétnyelvűek lesznek a közlekedési táblák. Ebben nem látok problémát, hiszen ha a barna táblára ki tudják írni hogy »Géresi pincék«, akkor a kékre miért nem lehet kiírni a »Kráľovský Chlmec mellé«, hogy »Királyhelmec«.

Felmerült, hogy az önkormányzati rendszert átvilágítaná a kormány, ami akár azzal is járhatna, hogy a kisebb lakosságú településeket összevonnák, esetleg nagyobb településekhez csatolnák. Erről tud közelebbit mondani?

Ez is az egyik fő témám, az önkormányzatiság. Tervezünk reformot ezen a területen, de nem olyan formában, ahogyan arról a hírekben lehet olvasni, hogy a kormány falvak összevonásáról gondolkodik. Amalgamizációról beszélnek, valamiféle svéd modellről, ami Szlovákiában nem működhet. Nekünk azonban rendet kell tennünk a rendszerben. Az nem működik, hogy egy 10 fős falu olyan hatáskörökkel rendelkezik, mint például egy megyeközpont. Egy kétsebességes átszervezést tervezünk, vagyis lesznek falvak, ahol az önkormányzatok hatásköre szűkebb lesz, másoknak pedig szélesebb. De azt nem tudom elképzelni, hogy összevonunk 13 falut, és hozzácsatoljuk a közeli városhoz. Ilyen a kommunizmusban egyszer már volt, de ez olyan marhaság, hogy senki nem gondolhatja komolyan.

Tudna mondani példát a hatáskör szűkítésére?

Nagyon sok településnek gondot okoz például a törvényesség betartása. Sok törvénysértő határozatot fogadnak el, amiből sok probléma származik. Azt nem látom problémának például, hogy ahogyan van közös építésügyi hivatal, vagy anyakönyvi hivatal, úgy lenne közös jegyzői hivatal is. Egy jegyző felelhet mondjuk 10 faluért, ahogyan most a főellenőr, és ő fogja ellenőrizni az önkormányzatok határozatait törvényességi szempontból. A kis falvak is rendelkezhetnek nagy pénzzel, például, ha kapnak egy nagyobb uniós támogatást. Sok település ráfázott arra, hogy szakmailag nem voltak felkészülve a támogatás felhasználására. Ilyen hatáskörök átvitelére gondolok.

Változhatna az önkormányzatok finanszírozása is?

Erről is beszéltünk a pénzügyminiszterrel. Én például el szeretném törölni azt a diszkriminatív feltételt, amely szerint az egyes települések finanszírozásába beszámít a tengerszint feletti magasság is. De megváltozna a községek finanszírozásának a fedezete is. Jelenleg a személyi jövedelemadóból befolyt összeget osztja el a pénzügyminisztérium az önkormányzatok között, Heger miniszter úr egy adómix létrehozásában gondolkodik. Ezzel azt tudnánk elérni, hogy például egy ilyen válság idején, mint amilyen most is kialakult, amikor nagyon visszaesett a jövedelemadóból származó bevétel, és az önkormányzatok komoly anyagi problémákkal küzdenek, ezek a problémák kisebbek vagy elkerülhetőek lesznek.

Ez a terv mikorra készülhet el?

Már dolgozik rajta a pénzügyminisztérium.

Azt garantálják, hogy az önkormányzatoknak jutó csomag nem lesz kisebb?

Az egyik fő célja az átszervezésnek, hogy az önkormányzatoknak több pénz jusson. Vannak olyan kis falvak, amelyeknek szinte csak arra van pénzük, hogy világítsanak és fűtsenek. Egyes polgármesterek például már nem tudnának fizetést adni az alkalmazottaknak, ha nem vettek volna fel hitelt.

A következő parlamenti ülés témája lehet a boltok vasárnapi zárvatartásának bevezetése. Itt komoly ellentét látszik az SaS illetve az OĽaNO és a Sme rodina között. Ezt hogyan fogják megoldani?

Jövő héten tárgyal róla a frakciónk. Én meg vagyok győződve arról, hogy a boltokat vasárnap be kellene zárni. Nekem az a fő érv, hogy amikor látom dolgozni azokat a szegény asszonyokat vasárnap, az nagyon rosszul esik. Ha jól értelmeztem az eddig információkat, akkor szabad kezet kapunk majd a szavazáskor.

Minden bolt vagy csak az élelmiszerboltok zárnának be vasárnap?

Az üzletláncok is zárva lennének. De várhatóan meghatározzuk majd, ami nyitva lehet, például a gyógyszertárak, a benzinkutak. Kérdés az is, hogy melyik javaslatot fogadjuk el, a parlament előtt van már a Smer két képviselőjének és Kotlebáéknak a javaslata. Én azt fogom javasolni, hogy készítsünk saját javaslatot, mert nem létkérdés, hogy már most elfogadjunk egy ilyen célú törvényt.

Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy csak az élelmiszerboltok zárjanak be, vagy legalább a nagy bevásárlóközpontok nyitva tarthassanak? Sok ember csak hétvégén vagy akár csak vasárnap tud ruhát, cipőt vagy bútort venni, mert hét közben erre nincs idő.

Egy felmérés szerint a lakosság 88 százaléka támogatja, hogy vasárnap zárva legyenek a boltok.

Az a koalíciós megállapodás még él, hogy ha a koalíció egyik tagja megvétóz egy törvénytervezetet – és most az SaS valószínűleg meg fogja vétózni a vasárnapi boltzárat – akkor a koalíció többi pártja sem támogatja? Ilyen esetben egy ellenzéki törvénytervezetet támogatna?

Nem hiszem, hogy ez megérne annyit. Én ilyen estben nem vennék részt a szavazáson.

Jövő héten itt van a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója. Hogyan fogja kezelni ezt a témát az OĽaNO?

A két ország kétféleképpen néz Trianonra, nekünk magyaroknak nemzeti tragédia, Szlovákia szempontjából viszont az önállósodás egyik alappillére. Egyelőre nem beszéltünk erről, de biztosan muszáj lesz a kormánynak ezzel kapcsolatban állást foglalni.

Az ön álláspontja milyen ebben a témában?

Amint mondtam ez nemzetünk egyik legnagyobb tragédiájáról van szó. Viszont azt is mondom, hogy a határok jelenleg megmásíthatatlanok, ezért meg kellene találni a közös hangot a két ország között. De egyébként most ez az uralkodó hangnem: az a fontos, hogy éljünk békében, egymást tolerálva, testvérnépként.

Lajos P. János