Kilencszáz éves szőlőfajtából készül a híres jurai "sárga bor"

Ősi szőlőmagok genetikai elemzésével kutatók feltárták, hogy egyes szőlőfajtákat évszázadok óta termesztenek Franciaországban, a savagnin blanc-t például több mint kilencszáz éve.

Kilencszáz éves szőlőfajtából készül a híres jurai "sárga bor"
-illusztráció- (Fotó: Wikipédia)

"Egy orléans-i középkori ásatáson talált minták egyike a savagnin blanc megfelelője. Dugványozással vagy oltványokkal ezt a vonalat legalább kilencszáz éven át fenntartották"

- mondta el az AFP francia hírügynökségnek Nathan Wales, a nagy-britanniai yorki egyetem tanára, a Nature Plants című szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A savagnin nevű fehérszőlőfajtát a Jura-hegységben termesztik, és ebből készítik a vidék jellegzetes borát, a "királyok borának" is becézett, több mint hat éven át tölgyfahordókban érlelt "sárga bort".

A szőlőművelést a görögök honosították meg Franciaországban az időszámítás előtti 6. században, de csak a római birodalom korában terjedt el a déli vidékek nagy részén.

Egy másik, pontosan ebből a korból származó mag "rendkívül közel áll" a svájci Wallis kantonban termesztett humagne blanche fehér szőlőfajtáéhoz, amelyet magas vastartalma miatt a 19. században "a szülő nők borának" neveztek. A kutatók találtak a pinot noirnak megfelelő magot is.

Nathan Wales és a kollégái kilenc különböző ásatáson talált 28 szőlőmag DNS-ét vizsgálták meg, a legrégebbiek az időszámítás előtti 500-as évekből származtak, és megállapították, hogy "nagyon közeli a kapcsolat a régészeti minták és a jelenleg termesztett fajták között".

A tanulmány szerzői szerint a bortermő szőlőt (Vitis vinifera) feltehetően Délnyugat-Ázsiában háziasították mintegy hatezer éve. A borkészítés és fogyasztás - beilleszkedve a társadalmi és vallási életbe - ezután terjedt el a Közép-Keleten és a Földközi-tenger medencéjében.

A klasszikus szőlőfajták (mintegy hat-hétezer) ehhez a fajhoz tartoznak, még ha a szőlőtermő vidékek 95 százalékán csupán mintegy negyven fajtát termesztenek is. Ezek közül másfél tucatnyi az egész világon jelentős mértékben jelen van: közöttük van a chardonnay, a merlot, a pinot és a syrah.

(MTI)