Megosztás
Ellátogattunk a sérült gyermekek foglalkoztatásával és kezelésével foglalkozó szenci Nefelejcs Házba, amely idén is részt vesz a 24 órás adománygyűjtő „maratonon”. A 24 órás akció ma, augusztus 23-án éjfélig tart!
Hangos gyerekzsivaj fogad bennünket, amikor megérkezünk a szenci Nefelejcs Ház épületébe. Épp zeneterápia folyik, vidáman énekelnek, néhányan táncolnak is. Az egyik sarokból egy szempár mered rám. Integetek neki, ő pedig félve ugyan, de visszaint, és arcán egy fél mosolyt is felfedezek. Korábban sosem jártam még ilyen kellemes, családias hangulatot idéző szociális otthonban. Mindenütt színes figurák, barátságos képek és kifogástalan tisztaság. Popálený Ildikó, az intézmény igazgatónője szívélyesen fogad bennünket. Még csak néhány mondatot váltottunk, máris sugárzik szeméből az őszinte szeretet, amelyet a gyerekek iránt érez.
A Nefelejcs intézményt Ildikó édesanyja, Madarász Ildikó alapította 23 évvel ezelőtt. Eleinte szociális klubként működtek Szencen, amelynek fő tevékenysége a tanácsadás volt, később azonban megalapították a sérült gyermekek szociális intézményét – szinte a semmiből.
„Ha édesanyám a fejébe vesz valamit, akkor azt véghez is viszi. Nem fél az újtól, az ismeretlentől.
Egy kolléganőjével kezdte, de később már egyedül folytatta és fejlesztette tovább az intézményt. Korábban maga is megtapasztalta, hogy nagy szükség van egy ilyen intézményre, mert sok a sérült gyerek, de nincs, aki segítsen nekik és a szüleiknek, nem tudják, hova forduljanak tanácsért, ezért egyedül érzik magukat” – mondja az igazgatónő.
A Nefelejcs 17 évig a zonctoronyi óvoda épületében működött. Helyszűke miatt fennállt a veszély, hogy megszűnik, a jó emberek segítségével azonban sikerült megmenteni, és kialakítani egy csodálatos központot. „A Doas cég jutányos áron felajánlott nekünk egy telket, amelyet megvásároltunk, később azonban adományok formájában visszakaptuk az árát, tehát valójában ingyen jutottunk hozzá. Ezt követően nehéz időszak következett, hiszen a Nefelejcs még működött Zonctoronyban, közben pedig már zajlott az építkezés – pályázatok által. Minden évben nagyon sokat foglalkozunk a pályázati lehetőségekkel, mert az a fő célunk, hogy fejlődni tudjunk” – magyarázza Ildikó.
Az intézményben kétévestől 43 éves korig találunk pácienseket. Az épület kapacitása 22 fő, de összesen 50-en vannak, akikkel bizonyos rendszer szerint, kevert csoportokban találkoznak. „Valaki fél napra jön, mások hetente néhányszor, de akad olyan is, aki minden nap jár. Nappali intézmény vagyunk, reggel 8-tól délután 4-ig vannak foglalkozások, tehát ittalvásra egyelőre nincs lehetőség, de szeretnénk egy bentlakásos heti intézményt is kialakítani az épület tetőterében. Akárcsak minden mást, ezt is lépésről lépésre, pályázatok útján igyekszünk megvalósítani” – teszi hozzá Ildikó, aki szerint a megközelítőleg hat férőhelyes bentlakásos intézmény akár már egy éven belül megalakulhat. Érdeklődés is van iránta, 3-4-en máris jelezték, hogy igényt tartanánk rá. Ezáltal a gyerekek nem lennének megfosztva a családi élettől, kellemes társaságban szocializálódhatnak, fejlődhetnek és barátokat szerezhetnek.
A Nefelejcs Házban tavaly készült videóriportunkat itt lehet megtekinteni:
„Vannak nagyon nehéz sorsok. Az intézményünk nemcsak a gyereknek, hanem a szülőknek is segít azáltal, hogy kissé fellélegezhetnek.
Hiszen előfordul, hogy a gyerek 3-4 éves korára már annyira kifárassza a szüleit, hogy teljesen kimerülten fordulnak hozzánk. Ebben az esetben természetesen nem arról van szó, hogy a szülők le akarják rázni a gyereket, hanem arról, hogy kifáradtak, ami érthető is, mert egy sérült gyermek sokkal több törődést igényel, az egészséges testvérre pedig néha kevesebb idő jut.”
Ildikó közben megmutatja a pihenőszobát is, amely tökéletes kikapcsolódást nyújt a pácienseknek. Speciális ágyakon, nyugtató fényekben és kellemes zene kíséretében pihenhetnek. A gyógypedagógusok ebben a helyiségben foglalkoznak az erősen sérültekkel. Ildikó elárulja, nagyon drága műszereket látok magam körül, amelyek két év pályázati munkájának eredményét tükrözik. „Lassacskán gyűjtöttük össze a szükséges pénzt, lépésről lépésre. Nem vagyunk kifejezetten rehabilitációs központ, de ötvözve van a gyógypedagógia, a foglalkozások és nem utolsó sorban a közösség, hiszen annak is nagy szerepe van a fejlődésben. Lehetőség van továbbá masszázsra, mozgás- és oxigénterápiára, logopédiára speciálisan képzett szakemberek által. A gyerekeknek az a legfontosabb, hogy mindez olyan közegben történjen, ahol biztonságban érzik magukat, és olyan emberekkel legyenek körülvéve, akiket ismernek és szeretnek. Egyszerre több szempontból fejlődnek és jól is érzik magukat.
Többen is vannak, akik sírnak, ha haza kell menniük.”
Egy másik helyiségben speciális számítógépeken tanulhatnak nevelőnők segítségével – a szenci Speciális Alapiskolából hetente négyszer jár hozzájuk gyógypedagógus. Összesen kilencen dolgoznak az intézményben: Ildikó és édesanyja munkáját két nővér, egy nevelőnő, négy ápoló, valamint egy takarítónő segíti.
Időközben összefutunk Ildikó édesanyjával, Madarász Ildikóval is, aki lányához hasonlóan rajong a gyerekekért. Kettőjük közül ő az „iniciátor”: rengeteg elképzelése és terve van. Távoli célokat tűz ki, amelyekből nem enged. „Elsősorban a jó embereknek köszönhetjük, amit sikerült elérnünk. Fontos, hogy összetartó legyen a kollektíva, és mindenki szívvel-lélekkel végezze a dolgát. Ez a munka nem csak annyiból áll, hogy bemegyek a munkahelyemre, majd a nyolc óra elteltével hazamegyek. Néhány éve igazgatót kerestem az intézmény élére, aki majd az utódom lehet. A sors azonban úgy hozta, hogy a lányom, aki először csak besegített a nehéz időszakban, az anyasági után félretette a szakmáját, és itt maradt” – meséli az édesanya, akitől megtudjuk, hogy lánya korábban gyógyszerész volt, de nem okozott számára nehézséget a váltás, hiszen ez is segítő szakma, amely az egészségügyhöz tartozik.
„Nem tudtam már kiszakadni, mert láttam, hogy szükség van rám. Az ember szívéhez nőnek a családok és a gyerekek, onnan pedig már nincs visszaút” – jegyzi meg Ildikó.
A szenci Nefelejcs Házban épp úgy hallunk magyar szót, mint szlovákot, a vezetőség ugyanis odafigyel arra, hogy a kétnyelvűség megmaradjon. A sérült gyerekek nehezen tanulnak meg beszélni, ezért fontos számukra, hogy az anyanyelvükön szóljanak hozzájuk.
„Sok magyar nyelvű foglalkozás zajlik az intézményben. Rendszeresen részt veszünk továbbá a mentálisan sérültek számára rendezett galántai versmondó fesztiválon. Óriási élmény számukra, ha szerepelhetnek és megtapsolják őket. Éppen ezért rendszeresen szervezünk csoportos foglalkozásokat, amelyeken a szülők is jelen vannak. Ilyen például az anyák napja, amikor kultúrműsorral készülünk. Mindig izgatottan várják, és sugárzik róluk, mennyire élvezik és boldogok közben” – meséli Ildikó. Hasonló örömet okoznak számukra a közös kirándulások, a csoportos úszás, a lovasterápia és az állatkert-látogatás.
A zeneterápia végére már mindenki csendesebb – látszik rajtuk, hogy kifáradtak. Már csak az ebéd van hátra, majd jöhet a jól megérdemelt délutáni pihenés. Az épület felső szintjén egy igazi relaxációs tér várja őket: akad bőven hely a mozgásra, meséket nézhetnek, zenét hallgathatnak, tornagépeket használhatnak, vagy akár a közös sütést-főzést is kipróbálhatják a jól felszerelt konyhában.
Elismerésre méltó a vezetőség hozzáállása, a rengeteg munka eredménye az épület minden egyes szegletében szemmel látható. „Az elmúlt évek során azt tapasztaltam, hogy ha az ember kér, akkor kap is, és ha igyekszik, akkor nem marad el az eredmény sem. Igyekszünk megszólítani az embereket, hogy segítsenek nekünk. Néha maguktól is megkeresnek bennünket adományozás céljából. Jó emberből nagyon sok van!” – hangsúlyozza Ildikó, hiszen a Nefelejcs Háznak idén is nagy szüksége van a támogatásra. A gyerekek igényei magasan túlszárnyalják az állam nyújtotta segítséget.
Az intézmény már tavaly is bekapcsolódott a Pontis Alapítvány által szervezett online jótékonysági „maratonba”, amelyet – a Paraméter olvasóinak is köszönhetően – megnyertek: több mint 3200 eurónyi adományt sikerült összegyűjteniük, és a győzelemmel szert tettek egy további, 500 eurós pénzjutalomra is.
A Nefelejcs Házat működtető polgári társulás idén ismét bekapcsolódik a Pontis jótékonysági akciójába. „Ők nem tudnak segítséget kérni, de nagy szükségük van a segítő kézre. Ezek a gyerekek mások, de ugyanúgy szeretetre méltóak, és nagyon sok szeretetet tudnak adni a saját maguk módján – még az is, aki nem tud kommunikálni. Végtelenül hálásak tudnak lenni azért, amit kapnak. Minden kicsi adománynak nagyon fogunk örülni.”
A dobrakrajina.sk weboldalon szervezett online adománygyűjtés lényege, hogy a három civil szervezet, amely a legtöbb adományt gyűjti egy nap leforgása alatt, 300, 200, illetve 100 eurós jutalmat kap a Pontis Alapítványtól.
A 24 órás akció ma, augusztus 23-án éjfélig tart. Támogasd a nehéz sorsú gyermekeket és szüleiket, és járulj hozzá mindennapjaik megkönnyítéséhez, életük szebbé tételéhez!
A Nefelejcs Házat IDE KATTINTVA TUDOD ONLINE TÁMOGATNI – csupán néhány másodperc az egész, és csak egy bankkártyára van szükség hozzá.
Az oldalon a sárga „Podporím” („Támogatom”) gombra kell kattintani, vagy az alábbi QR-kódot beolvasva máris átutalhatjuk az összeget.
A regisztráció nem kötelező, az adomány név nélkül is elküldhető – akár külföldről is.
Ma ismét lehetőség nyílik arra, hogy közös erővel megmutassuk, mire vagyunk képesek egy jó ügy érdekében.
(fl)