Így készíts hatékony kérdőíves kutatást
2021. július 21. - 09:33
2021. július 21. - 09:33
1
kutatas
Számtalan olyan helyzet adódhat, amikor valamilyen kutatást kell végeznünk, mert nagyobb mennyiségű adatra van szükségünk. Ilyenkor jó megoldás lehet a kérdőíves kutatás, amelynek összeállítása egyszerű és gyors, és amely segítségével viszonylag rövid idő alatt nagyobb mennyiségű releváns információhoz juthatunk. További előnye, hogy a kérdőív összeállítása után maga az információszerzés már a beavatkozásunk nélkül zajlik, és nekünk annyi a dolgunk, hogy miután megszereztük a szükséges mennyiségű adatot, összesítsük és értékeljük azt.
Kérdőíves kutatásra számos alkalommal lehet szükség. Általában már egyetemistaként megismerkedünk ezzel a módszerrel, hiszen a legtöbbünknek – ha hamarabb nem is – a szakdolgozathoz elengedhetetlen valamilyen kutatást végezni, amelynek leghatékonyabb módja a kérdőívezés.
Azonban az egyetemi tanulmányok befejeztével sem kell búcsút intenünk a kérdőíveknek, ugyanis az élet egyéb területein is kifejezetten hasznosak. Gondoljunk csak arra, amikor valaki indítani szeretne egy vállalkozást! Elengedhetetlen, hogy megismerje a célközönséget és annak igényeit, hogy egyáltalán tudja, van-e értelme belevágni az egészbe. Ugyanígy hasznos kisebb-nagyobb cégeknek is, ha például új terméket vagy szolgáltatást szeretnének bevezetni.
Természetesen nem csupán profitszerzési céllal kérdőíveznek a szervezetek, hiszen egy-egy kérdés, téma társadalmi megítélése is gyorsan és hatékonyan felmérhető egy-egy kérdőíves kutatás segítségével.
Alapvetően két kutatási módszert alkalmazunk a leggyakrabban: kvalitatív és kvantitatív. A kettő között a különbség az, hogy az egyik minőségi, a másik pedig mennyiségi kutatást jelent. A kvalitatív kutatást akkor érdemes alkalmazni, ha egy témát mélyebben, részleteiben is szeretnénk megismerni. Ebben az esetben csak kevés ember vesz részt a kutatásban, akikkel általában mélyinterjú formájában zajlik az adatok felvétele.
Ezzel szemben a kvantitatív kutatást akkor választjuk, ha nagyobb mennyiségű információra van szükségünk, mert abból statisztikát szeretnénk készíteni.
Erre kiválóan alkalmas a kérdőíves kutatás, hiszen annak segítségével viszonylag rövid idő alatt juthatunk nagyobb mennyiségű, könnyen mérhető adathoz.
Az első – és talán legfontosabb lépés -, hogy pontosan határozzuk meg, hogy mi a célunk. Akkor ugyanis, ha tudjuk, hogy milyen céllal készítjük a kérdőíves kutatást, célirányosan olyan kérdéseket tudunk összeállítani, amelyekkel a számunkra szükséges és fontos adatokat, valamint információkat megszerezhetjük.
A kérdőív hosszát alapvetően a téma határozza meg, azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy egy jó és hatékony kérdőív kb. 15-20 kérdést tartalmaz az adott témával, kutatással kapcsolatban. Ezen felül vannak még a statisztikai adatokra vonatkozó kérdések (pl.: életkor, nem, stb.), melyeket érdemes a kérdőív elején, vagy legvégén feltüntetni. Előbbi esetben ráhangolódást nyújt a többi kérdésre, utóbbi esetben pedig lezárja a kérdőívet.
Figyeljünk arra, hogy a kérdőívnek legyen íve, azaz először az általánosabb jellegű kérdéseket tegyük fel, majd utána az egyre részletesebb, személyesebb kérdések is jöhetnek. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kérdőív ne legyen unalmas és monoton! Érdemes a nyitott kérdések helyett zárt kérdéseket használni, mert azok könnyebben összehasonlíthatók.
Bár azt gondolhatnánk, hogy egy kérdőíves kutatás egyszerű feladat, annak érdekében, hogy az valóban hatékony is legyen, érdemes profikra bízni az elkészítését. Ebben az esetben ugyanis garantáltan csak a célközönség tagjai töltik ki, aminek köszönhetően olyan valóban releváns információkat kapunk, amelyek hasznosak és segítik a munkánkat. Különösen fontos ez cégek esetében, ahol adott esetben a jövőről kell dönteni egy-egy kérdőíves kutatás eredményei alapján.
Abban az esetben, ha nagyobb mennyiségű információra van szükségünk, jó megoldás lehet a kérdőíves kutatás. Nagyon fontos azonban, hogy a kérdőívet úgy állítsuk össze, hogy az valóban hasznos és informatív legyen számunkra. Ehhez ismerünk kell a módszertant és természetesen a célközönségünket is. Ha nincs elég időnk vagy tapasztalatunk, érdemes profikra bízni, hiszen akkor garantáltan olyan információkat kapunk, amelyek igazán értékesek számunkra.
(PR-cikk)