Hiába tiltakoztak az egyetemek, a kormány nem vette figyelembe kifogásaikat (VIDEÓ)

Több hónapos tiltakozóakció sem volt elég ahhoz, hogy az oktatási minisztérium kompromisszumos megoldást találjon az egyetemekkel a felsőoktatási törvény módosítása kérdésében. A jogszabály részletes vitáját kedden este kezdi meg a parlament, és állítólag még várható néhány módosítás.

20 ezer aláírás

A törvény ellen kedden reggel a parlament előtt tiltakoztak az egyetemek képviselői, és átadták petíciójukat a törvényhozás képviselőinek, amelyet mintegy 20 ezren támogattak. A Felsőoktatási Tanács (RVŠ) egyáltalán nem elégedett azzal a változattal, amit a kormány kompromisszumként mutat be.

„A legsúlyosabb fenntartások, hogy a törvénymódosítási tervezet szerint nem dönthetünk a vagyonkezelésről, a képviseletünkről, és továbbra is hiányzik az önkormányzatiság kari szinten” – magyarázta Marek Števček, a Comenius Egyetem rektora.

Szerinte ezek a legfőbb pontok, amelyek ellen tiltakoznak, és remélik, hogy az utolsó pillanatban sikerül kompromisszumra jutniuk.

A tervezet szerint ugyanis a gazdasági kérdésekben az egyetemek igazgatótanácsainak lenne a legnagyobb szavuk, amelyek viszont csak külsős, nem az egyetemen dolgozó emberekből állhatnak. Igaz, a tanácstagok felét az egyetem szenátusa jelölhetné, a másik felét pedig a minisztérium.

A magyar egyetemeknek sem tetszik

A tövény utolsó ismert változata nem tetszik sem a Selye János Egyetem (SJE), sem pedig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara (KETK) képviselőinek. Mindkét intézmény azt tartja a a legnagyobb gondnak, hogy a jogszabály lehetőséget adna a karok önkormányzati szerveinek a felszámolására.

Azt Bárczi Zsófia, a KETK dékánja is elismeri, hogy voltak változások a törvényben.

„A legzavaróbb azonban továbbra is az egyetem önrendelkezési jogának, illetve az egyetemi karok létének, a stabilitásának a megszüntetése” – mondta a Paraméternek Bárczi.

A jogszabály még azt sem írja elő, hogy az egyetemnek karokat kell létrehoznia, a kari akadémiai szenátusok létrehozása pedig szintén az egyetemen múlik.

Attól nem tartanak, hogy a nyitrai egyetem bármelyik karát meg akarja szüntetni, de már ennek a lehetőségét sem szívesen viselnék el. „A felsőoktatás nem egy-egy intézménynek az épp aktuális érdekei szerint kellene, hogy működjön, tehát attól, hogy itt nekünk valami nem fáj, az nem jelenti azt, hogy rendben van” – mondta a dékán.

Túl sok jogkört kap az igazgatótanács, pénz nem lesz több

Juhász György, a Selye János Egyetem rektora is hasonlóképpen vélekedik. „Az egyik legfontosabb probléma, hogy az egyetemi karokon megszűnhetnek az önkormányzati szervek. Az egyetemi ugyan dönthet úgy is, hogy a statútumában, az alapszabályában, hogy meghagyja ezeket az önkormányzati szerveket, de ez csak egy lehetőség, nem kötelesség” – magyarázta a Paraméternek adott interjújában Juhász.

A rektor komoly problémának tartja azt is, hogy a törvény újabb adminisztratív terheket ró az egyetemekre, emellett újraalkotja és nagyobb jogkörökkel látja el az egyetemek igazgatótanácsait. Emellett pedig nem biztos, hogy a hatására megvalósulhat a szlovákiai egyetemek színvonalának javítása, külföldi tanárok, oktatók bekapcsolása a hazai akadémiai életbe.

„Én azt látom, hogy a külföldi oktatók, tanárok érkezése pénz és finanszírozás kérdése, ezt pedig a törvény nem kezeli” – jelentette ki Juhász.

A Felsőoktatási Tanács is hasonló problémákat kifogásol, az egyik az, hogy az akadémiai közösségnek nem lesz képviselete az igazgatótanácsban, mert csak külsősök ülhetnek benne, emellett pedig túl nagy jogköröket kap.

„Az igazgatótanácsnak kizárólagos jogokat adnak, amelyeket az akadémiai szenátustól vettek el, ilyen például a költségvetés jóváhagyása vagy a vagyonkezelés” – jelentette ki Martin Putala, a tanács elnöke.

A jogszabály ellen, már tavaly ősszel és idén februárban is tiltakoztak az egyetemek képviselői. A szavazás a törvényről a kedden kezdődött részletes vitája befejeztével, várhatóan szerdán lesz.

– lpj, TASR –