Hatalmasat fejlődőtt a kémia tudománya az elmúlt 200 évben

A kémia története három korszakra osztható, a kémia-univerzum növekedése a kezdetektől fogva állandó – írta a PNAS szaklapban bemutatott tanulmányában egy osztrák részvételű nemzetközi kutatócsoport.

Guillermo Restrepo, a lipcsei Max Planck Intézet tudósa vezette kutatócsoport elemezte, hogy 1800 óta milyen új kémiai kötéseket kivonatoltak vagy szintetizáltak, és melyekről számoltak be a tudományos folyóiratokban. Ennek alapján rekonstruálták a kémia történelmi fejlődését.

A kémia tudományának kezdete óta évente 4,4 százalékkal növekedett a kémia univerzuma, ilyen sok új anyaggal bővült 1800 óta, meglepő rendszerességgel. Bár a 20. században a két világháború idején rövid időre megállt a fejlődés, a békeidőkben hamar behozta a "lemaradást"

– írták a kutatók.

A szakemberek felosztása szerint a kémia története az úgynevezett proto-organikus korszakkal kezdődött, amikor a legkülönbözőbb anyagokat állították elő. Hosszútávon a növekedés már ekkor is egyenletes volt.

A második éra a "szerves" korszak. Szerkezetelméleteket dolgoztak ki, ezek adták a kémikusoknak az alapot, amelynek segítségével tervszerűen tudtak dolgozni. Az eredményeket ekkor már kevésbé befolyásolta a véletlen, mint egy korszakkal korábban.

Nagyjából 1980-tól számítható a fémes-organikus korszak. A fémes kötések nyersanyagként és végtermékként is modernné váltak. A jelenlegi korszakban több kémikus van, mint valaha, akik az eddiginél sokkal több kötést hoznak létre.

(MTI)