„A gyerekek szeretnek hozzánk járni, gyakoriak az őszinte ölelések” – A dunaszerdahelyi speciális alapiskola igazgatónőjét a mindennapjaikról és a vírus hozta helyzetről kérdeztük

Az általános iskolákhoz hasonlóan önöknél is egytől kilencig vannak az osztályok?

Nálunk az alsó és a felső tagozat összevonva működik. Nincs minden évfolyam külön, erre ugyanis nincsen helybéli kapacitásunk. Az autisták kilenc évet, a többiek tíz évet járnak hozzánk.

Külön osztályt tartanak fenn az autizmussal élő gyermekek számára. Miért van erre szükség?

Minden autizmussal élő ember más. Vannak köztük, akik igénylik a társaságot, de vannak olyanok is, akik nem szeretik a nyüzsgést és a zajokat. Az utóbbi gyermekek számára is biztosítjuk a nyugodt környezetben való tanulást. Tavaly szeptembertől újabb négy autista diák látogatja az iskolát, így az autistáink száma 16. Az első év mindig a próbálkozásokról szól, ilyenkor kitapasztaljuk, hogy melyik gyermeknek mi felel meg a leginkább. Amennyiben azt látjuk egy autista diáknál, hogy nem zavaró számára egy adott közösségben zajló oktatás, akkor a többiekkel együtt fejlesztjük. A félénkebb, zárkózottabb tanulóknak az osztályon belül külön tanulósarok kialakítása is lehetséges, ahol biztosított a saját, nyugodt magánszférája. Időközben természetesen, az igényeiknek megfelelően változtatunk a dolgokon.

Hogyan zajlik egy nap az iskolájukban?

Nálunk teljesen más a légkör, mint egy általános iskolában.

Családias légkörben zajlanak a mindennapjaink. A gyerekek szeretnek hozzánk járni, örömmel jönnek, gyakoriak az őszinte kézfogások, ölelések, s ez számunkra is egyfajta pozitív visszajelzés.

Reggel nyolckor kezdünk el dolgozni, csengetések nélkül. Fél tízig intenzív fejlesztés folyik, mert ilyenkor a legfogékonyabbak a diákok. Ezután egy félórás tízórai szünet következik. A nap hátralévő részében pedig inkább a manuális foglalkozások kerülnek előtérbe, mint például a rajz és a zene. Negyed egy, illetve egy órakor végződik a tanítás, amit a különféle szakkörök követnek. Énekkör, tánckör, kézműves szakkör, mozgásterápia – ezek közül válogathatnak.

Mi a cél, tizedik év végére milyen szintet kellene elérniük a diákoknak?

Ez teljesen individuális. Az összes diákunkkal egyéni tanterv szerint haladunk. Mindenkiből igyekszünk kihozni a maximumot.

Persze próbáljuk minél jobban kitolni a határaikat, de senkire nem erőltetünk rá semmit, mindenkit a képességeinek megfelelően fejlesztünk.

Egyre több szülő dönt úgy, hogy általános iskolába íratja be gyermekét, annak ellenére, hogy az iskolaérettségi vizsgálatnál a szakemberek a speciális iskolát ajánlották számára, valamilyen mentális sérülés miatt. Mi a véleménye az effajta integrált oktatásról?

Ki merem mondani, hogy vannak gyermekek, akiknek jót tesz, s akiknek kifejezetten ajánlanám is, ugyanakkor hozzátenném, hogy az alapiskolák sajnos nincsenek még erre kellőképpen felkészülve.

Úgy gondolom, fontos lenne, hogy a szülők inkább megfogadják a pszichológus és a gyógypedagógus tanácsát. Érthető, hogy nehéz szembesülni azzal, hogy a gyermekünk valamilyen problémával küzd, azonban ezt el kell fogadni, különben a gyermeknek csinálunk rosszat.

Az általános iskolában a pedagógusoknak nincs ideje külön foglalkozni a sérült diákokkal. Bár egyre több iskola alkalmaz asszisztens pedagógusokat, sajnos ők sem erre a szakterületre képzettek. Próbálkoznak, de a feltételek nem adottak ahhoz, hogy megfelelően fejlesszék az integrált diákokat. Sokszor előfordul az is, hogy ezeket a gyerekeket az általános iskolai társaik kicsúfolják, piszkálják, vagy kiközösítik. Ezt gyakran tapasztaljuk azokon a gyerekeken, akik általános iskolából kerülnek hozzánk.  Szeptemberben még félénkek, tartanak attól, hogy vajon mi fog velük történni. Idővel viszont felszabadulnak, mert látják, hogy itt mindenki egyforma, senki nem mutogat ujjal a másikra. Nagyon jó érzés látni, amikor már mosolyogva jönnek be hozzánk.

A speciális általános iskola elvégzése után a fiataloknak lehetősége van beiratkozni a készségfejlesztő iskolába. Itt mit tanítanak nekik?

Igazából ide nemcsak fiatalok járhatnak, korhatár ugyanis nincsen. A feltétele csupán a speciális alapiskola elvégzése, továbbá az alapiskolán belül integrált tanulók is jelentkezhetnek, akik értelmi szintjükből kifolyólag más középiskolát nem látogathatnak. Az úgymond elméleti tantárgyak mellett, mint például a számtan, nyelvtan, olvasás, gyakorlati órákat is beiktatunk, amikkel a mindennapi életre próbáljuk felkészíteni diákjainkat. Így például bevásárolnak, főznek, vasalnak, mosnak, gondoskodnak a szobanövényeinkről. Nemrégiben támogatással sikerült kialakítanunk egy kis terápiás kertet, így a kertészkedés alapjaival, és a kerti munkálatokkal is megismerkedhetnek.

Számukra fontos a sikerélmény, ezért olyan dolgokat bízunk rájuk, amikről tudjuk, hogy képesek elvégezni. Szeretnénk elérni, hogy amennyire csak lehetséges, önellátóak legyenek.

Terápiás kert – Mit jelent ez pontosan?

A növények mellett létrehoztunk egy terápiás jellegű „játékot”, mely a tapintáson alapul. Egy kört több részre osztottunk fel és minden egyes részébe más-más felületű és térfogatú tárgyakat, anyagokat helyezünk el. Lesz köztük aprókavics, érdesebb kő, homok, víz és így tovább. Mezítláb gyalogolnak majd végig ezeken a diákok, ami pozitív hatást gyakorolhat az idegrendszerükre, hiszen a legtöbb idegvégződés a talpainkban található.

Az iskolát körbejárva egy fényekben úszó, különleges berendezésű szobát is láttunk.

Igen, ez egy multiszenzoros helyiség, ahol több érzékszerv stimulálása valósul meg különböző ingerek, a fény, a szín, a zene, az illatok, a tapintás által. A Snoezelen terápia előnye, hogy tanulás nélkül pozitív, kellemes élmények átélésével fejleszt. Ha valamelyik gyerkőcnek rossz napja van, kedvetlen, fáradt, akkor ebben a helyiségben folytatódik aznapi fejlesztése.

Gyógypedagógiai tanácsadó központtal egyaránt rendelkeznek. Mit lehet erről tudni?

Jelenleg tíz emberből álló csapatunk van. Gyógypedagógusok, pszichológusok, logopédus és szociális pedagógus áll a szülők és a tanárok rendelkezésére. A székhelyük itt van nálunk, ugyanakkor ők leggyakrabban „terepen” dolgoznak, vagyis kijárnak az egyes iskolákba és óvodákba. Szükség esetén segítenek az integrációban, kivizsgálják a gyermekeket, tanácsokkal látják el a szülőt és a tanárt egyaránt. Néhányan közülük különféle terápiával is foglalkoznak.

Márciusban felütötte fejét a koronavírus-járvány, aminek következtében önöknek is be kellett zárniuk az iskolájukat. A speciális igényű diákoknál miként tudják megoldani az online oktatást?      

Iskolánk pedagógusai különböző módszereket praktizálva igyekeznek oldani a kialakult helyzetet. Tanulóink rendszeresen megkapják a feladatokat a közösségi portálokon vagy e-mailben, akiknél az internet hozzáférhetőség nem megoldható azoknak a tanulóinknak a tanáraink kinyomtatott formában juttatják el a szükséges anyagokat és feladatlapokat.

Június 1-jétől újra kinyithatják kapuikat, az iskolalátogatás azonban önkéntes alapon fog működni. Hogyan vélekedik erről? Eleget tudnának tenni a szükséges előírásoknak?

Igen, iskolánk nyitva áll az 1-5. évfolyam tanulói számára. Nemcsak a diákok, de a szülők többsége is örömmel fogadta ezt a bejelentést. Elmondásuk szerint már hiányoznak egymásnak az osztálytársak, kis barátok. A tanítást, nevelést kettő osztályban kezdjük meg. A többiek foglalkoztatása a már bevált módszerek segítségével folytatódik. Véleményem szerint az lenne az igazi, ha már mind együtt lehetnénk. Remélhetőleg szeptemberben eljön ennek is az ideje.

Az igazgatónő és a tanári kar nagy álma, hogy egy tágasabb épületbe költözhessenek, jelenleg ugyanis helyszűkével küzdenek, ami lényegesen korlátozza a lehetőségeiket. Amennyiben szívesen segítené az intézményt, megteheti azt akár az adója 2%-ának odaajándékozásával is. (Az iskola számlaszáma: SK51 5200 0000 0000 0845 8120.)

Szlávik Cyntia