Fontos lenne, hogy a diákok önállóan és kritikusan gondolkodjanak, de az oktatásban ez mégsem jelenik meg
A pedagógusok többsége szerint fontos, hogy a diákok önállóan és kritikusan gondolkodjanak, az oktatásban azonban mégsem jelenik meg az a törekvés. Ez derült ki a Focus ügynökség felméréséből, amelyet az Environmentális központtal és a Živica etikai oktatási központtal közösen végzett.
„A felmérés megmutatta, hogy a tanárok tudják, mit kellene oktatni és hogyan kellene jól oktatni”
- mondta Juraj Hipš, a Živice társalapítója, a gyakorlatban ez mégsem jelenik meg. Hipš szerint ennek az az oka, hogy a pedagógiai karokon nem készítik fel megfelelően a hallgatókat. „Az új pedagógusgenerációkat fel kell készíteni a 21. századi kihívásokra” - tette hozzá Hipš.
A felmérés eredményei alapján a tanítók 58 százaléka szerint az alapiskolában a tudásanyag megszerzése a fontos, az összefüggések megértése nem annyira lényeges. A leggyakoribb oktatási módszer, hogy a tanító a táblánál magyaráz vagy felolvassa a tankönyvből, esetleg a jegyzeteiből a tananyagot.
„Ezek a lehető legrosszabb módszerek arra, hogy a gyerekek valamiféle tudást szerezzenek” - kommentálta az eredményeket Hipš.
Ennek ellenére a felmérés során a pedagógusok 95 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy kreatívan kell tanítani és minél érdekesebb órákat tartani.
A tanítók pozitívan vélekednek arról is, hogy a gyerekeket csoportokban kell foglalkoztatni és együttműködésre ösztökélni, 58 százalékuk mégsem ad ilyen feladatokat az órákon.
„Pontosan a csapatmunka és a közös problémamegoldás az, amit ma a legjobban elvárnak a munkaadók”
- mutatott rá Ondrej Gažovič, a Komenius Intézet lektora.
A tanárok 93 százaléka egyetért azzal, hogy a polgári nevelés lehetőséget ad a gyerekek világnézetének formálására. Közülük 55 százaléknyian vallják, hogy a tanítónak fontos társadalmi és politikai kérdésekről, nézetekről is beszélnie kell a diákokkal, mégis csupán 31 százalékuk tette már meg ezt.
A felmérés készítői szerint riasztó, hogy a tanítók 20 százaléka, minden ötödik autoritatív nézeteket vall, például úgy vélik, Szlovákiának „erőskezű vezetőre lenne szüksége, aki rendet teremt, még annak árán is, hogy korlátoz bizonyos szabadságjogokat”.
A szakmai fejlődésre vonatkozó kérdésre a pedagógusok 83 százaléka válaszolta, hogy szeretné továbbképezni magát, de azt mondják, hiányzik a visszaigazolás a kollégák részéről. Gažovič hozzátette, a továbbképzésen résztvevő pedagógus gyakran egyedül marad az új módszereivel, nézeteivel a tantestületben. Szerinte az is probléma, hogy még mindig alacsony a pedagógusok általános társadalmi megbecsültsége.
A felmérést az alapiskolák felső tagozatos pedagógusai körében végezték június végén, 523-an kapcsolódtak be.
(TASR)
