Finommotoros képességekkel rendelkezett a neandervölgyi ember

Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem és Gerhard Hotz, a Bázeli Természettudományi Múzeum munkatársa vezetésével lemérték és kielemezték neandervölgyi emberektől származó kézcsontok úgynevezett entéziseit, vagyis azt a területet, ahol az inak és a szalagok a csontokhoz kapcsolódnak. Ezeket összehasonlították a Természettudományi Múzeum tulajdonában lévő, a bázeli kórházi temetőből származó csontvázakon lévő entézisekkel.

"Ebben az egyedülálló, a 19. századból származó gyűjteményben azonosított csontvázak vannak, az elhunytak életkörülményeire és foglalkozására vonatkozó információkkal"

– mondta Hotz.

A neandervölgyiek és a 19. századi emberek csontjainak összehasonlítása nyomán a szakemberek meg tudták állapítani, hogy az előemberek mindennapjaik során főként erős markolófogást vagy finom, precíziós fogásokat végeztek, tehát a neandervölgyiek entézisei egy kovács vagy egy varrónő kézcsontja entéziseinek felelnek meg.

Az erőteljes fogásnál a kéz teljes belső felülete és az ujjak is bevetésre kerülnek, a finom fogásoknál a hüvelyk- és mutatóujj ujjbegye.

Az eredmények szerint a hat vizsgált neandervölgyi csontváz egyikén sem láthatóak olyan nyomok, amelyek főként az erőteljes fogás gyakorlására utalnának – írja közleményében az egyetem.

"A modern emberhez hasonlóan a neandervölgyiek kompetens eszközkészítők és -használók voltak, akik mindennapi tevékenységeik során precíz kéz- és ujjmozgásokat végeztek"

– foglalta össze az eredményeket Harvati.

A neandervölgyi ember finommotoros képességeire már az eszközei is utalnak: például olyan csonteszközöket alkalmazott szőrme megmunkálására, amelyek használatához precíz fogásra volt szükség. Az eddig nem volt tisztázott, hogy ezek az eszközök mindennapjaik részei voltak-e, vagy csak elszigetelt esetekben használták őket.

A neandervölgyi ember 400-40 ezer évvel ezelőtt élt, a modern emberrel (Homo sapiens) párhuzamosan.

(MTI)