Emberek százai énekelték a magyar himnuszt a szlovák parlament előtt, a Híd és Danko is összefogásra buzdít

2019. május 5. - 17:03 | Belföld

Esőben és viharos szélben vette kezdetét vasárnap délután 14 órakor a „himnusztörvény” ellen tiltakozó akció a szlovák parlament előtt.

Emberek százai énekelték a magyar himnuszt a szlovák parlament előtt, a Híd és Danko is összefogásra buzdít
Fotók: Cséfalvay Á. András – további fotókért kattints!

A rossz idő ellenére megközelítőleg kétszáz-háromszáz ember gyűlt össze a parlament épülete előtti téren. A civil összefogás által létrejött akciót a Nélküled című dal éneklésével kezdték, majd a főszervezők, Halász Béla, Samu István, és Németh Titusz köszöntötték a megjelenteket.

Halász Béla a szervezők nevében megköszönte a jelenlévőknek, hogy ilyen időben is részt vesznek a tüntetésen, és egyúttal kiemelte, a pozsonyi akcióval egyidőben országszerte és a határokon túl is többfelé éneklik a magyar himnuszt.

A főszervező hangsúlyozta: „Ma délután a himnuszunkat kell megvédeni, mert a szlovák parlament egy olyan törvény hozott, kifejezetten ellenünk, a magyarok ellen, ami tiltja és bünteti a himnusz éneklését. Himnuszunkat, nemzeti imánkat, ami összeköti a magyar nemzetet, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és a nagyvilág összes magyar emberét. 108 parlamenti képviselő szavazta meg ezt a törvényt, köztük sajnos magyar képviselők is” – hangsúlyozta, a jelenlévők pedig hangos fújolásba kezdtek. „Olyan magyarok, akik állítólag mindezt figyelmetlenségből tették. Magyarázkodtak, bocsánatot kértek, megint magyarázkodtak, majd elnökük, akinek nevét meg sem említem inkább, azt mondta, ennek a tüntetésnek semmi értelme, és a törvény is rendben van” – folytatta.

Halász hangsúlyozta, ezek a személyek ezzel bebizonyították, hogy teljesen alkalmatlanok a politikai képviseletre, és nem képviselhetik a szlovákiai magyarságot. „Ahogy a DAC szurkolói is üzenték, most kéne abbahagyni” – tette hozzá.

„A himnusz az utolsó csepp volt a pohárban. A himnusz a magyar nemzet lelke, a mi lelkünk. A himnusz mi magunk vagyunk. És ha eddig hallgattunk is, hittünk a kompromisszumban, a soha be nem tartott ígéretekben, európaiságban, ezt most már nem engedhetjük. Ezért most nemcsak a himnuszunkat nem hagyjuk, hanem szóvá teszünk mindent, amiről eddig nem szabadott volna hallhatni” – mondta Halász Béla, majd felsorolta a követeléseiket is. „Kérjük és követeljük

  • az állami jelképekről szóló törvény megváltoztatását,

  • a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát és a következmények jóvátételét,

  • Esterházy János teljes rehabilitálását,

  • a magyar közösség államalkotó nemzetté való nyilvánítását az alkotmányban,

  • a magyar nyelv egyenrangúvá tételét a szlovákkal alkotmányos jogként,

  • hogy a szlovák kormány és parlament kérjen bocsánatot Zsák Malina Hedvigtől és családjától,

  • a kettős állampolgárságról szóló törvény eltörlését,

  • a szabad nyelvhasználatot, és jelképeink, többek között a magyar zászló szabad használatát,

  • olyan magyar érdekképviseletet, ami ezt vállalja, programjára tűzi és kiáll mellette.”

A tüntetésen jelen volt Ondrej Dostál parlamenti képviselő is. Az OKS elnöke és az SaS frakciójának tagja volt az, aki korábban is figyelmeztetett az állami jelképekről szóló törvény veszélyeire.

Dostál a felszólalásában elmondta, azoknak a szlovákoknak és szlovák politikusoknak a nevében van jelen a tüntetésen, akik nem gondolják úgy, hogy a magyar himnuszt be kell tiltani Szlovákiában, ellenkezőleg, tisztelni kell a szabadságot, mert

„demokráciában és szabad társadalomban a törvény nem tilthat be olyan dolgokat, amelyek nem ártanak a közösségnek, az államnak.”

A képviselő hangsúlyozta, a magyar himnusz éneklése senkinek és semminek nem árt, ezért nem is szabad betiltani. „Ennek ellenére ez megtörtént: a szlovák parlament elfogadta az állami jelképekről szóló törvény módosítását, és tette mindezt tudatosan. A szlovák nacionalisták tudták, hogy mit okoznak ezzel, és éppen ezt akarták” – kiemelte, majd hozzátette, a kormánytagok Ján Slota utódával, azzal az Andrej Dankóval kormányoznak, aki Slota nyomdokaiban halad előre.

„2019-ben azt gondoltuk, hogy az ilyen dolgok már nem fenyegetnek. Szlovákok a magyarokkal több mint ezer éve élnek együtt, és nincsenek köztük problémát, hanem a problémákat éppen a nacionalista politikusok okozzák, és ezt nem szabad hagynunk. Örülök annak, hogy itt vannak, hangot adnak a véleményüknek. Én itt vagyok magukkal, tartsanak ki!” – zárta beszédét a képviselő.

A megmozduláson a szervezők felolvasták egy zsolnai civil aktivista, Rastislav Galia levelét, amelyben Szent István király szavaival élve kiemelte, az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és törékeny.

Neszméri Tünde, a Csemadon nevében elmondta, a Csemadok feladatának tekinti a magyarság kultúrájának megtartását, megélését, ehhez pedig hozzátartozik a himnuszunk. A szónoklatok közt Csiba Júlia, Korpás Éva és Écsi Gyöngyi énekeltek magyar népdalokat.

A tüntetés szervezői közben bejelentették, az SNS elnöke, Andrej Danko találkozóra hívta őket a délutáni órákban. Az akció a himnusz eléneklésével zárult Kovács Koppány, a Rómeó vérzik zenekar frontemberének vezetésével.

HÍD: Amíg a parlamentben vagyunk, nem engedjük, hogy betiltsák a magyar himnusz éneklését

A Híd párt hivatalos állásfoglalása szerint sokan azok közül, akik vasárnap elmentek a parlament elé, őszintén azt szeretnék, ha megváltoztatnák az állami jelképekről szóló törvényt. „Köszönjük a támogatásukat. Megértjük őket, és mi is ugyanezt szeretnénk. Sosem hagynánk, hogy szankcionálják a magyar, lengyel, ukrán, cseh vagy más demokratikus ország himnuszának éneklését, lejátszását“ – áll a Híd állásfoglalásában.

A Híd biztosít mindenkit, hogy ilyen állapot nem fordulhat elő. A párt képviselői olyan változtatást javasoltak, amelyet a képviselők rövid időn belül megtárgyalnak, éppen azért, hogy mindenkinek egyértelmű legyen a más államok himnuszának énekléséről szóló rendelkezés értelmezése. „Hogy mindenki tudja, hogy ezt a jogot senki nem veszi el tőlük és semmilyen törvény nem tiltja. A Híd olyan parlamenti párt, amely képviseli a szlovákiai magyarokat és az érdekeiket. Mi vagyunk azok, akik hidat alkotunk azok a szlovákok és a nemzetiségi kisebbségek azon képviselői közt, akik a békés együttélést támogatják, és akiknek világos, hogy minden kisebbség a saját nyelvével, kultúrájával és himnuszával gazdagítja az egész társadalmat” – áll a közleményben.

„A Híd képviselői sosem fogják megengedni a magyar himnusz éneklésének betiltását. A tiltakozó akciók helyett ők olyan eszközt választottak, amely a parlamenti párt képviselőinek a rendelkezésére áll: módosító javaslatot nyújtottak be”

– olvasható az állásfoglalásban, és egyúttal hozzáteszik, sajnálattal vették tudomásul, hogy egyes politikai pártok kihasználták a kialakult szituációt, és kihasználták azoknak az állampolgárnak a jóhiszeműségét, akiknek a magyar himnusz egyben az imájuk is.

„Kihasználták az embereket, és közben tudták, hogy az állami jelképekről szóló törvény körül kialakult szituációt nem lehet a parlament előtt megoldani, hanem a parlamentben kell, és a Híd képviselői megtették ezeket a lépéseket. A szlovákok és a magyarok közti felszültség a Hídnak hála, már a múlté.”

A Híd szerint a vasárnapi megmozdulás szervezői nem álltak hozzá felelősségteljesen a kialakult helyzethez, mert ahelyett, hogy eloltották volna a tüzet, csak még inkább felélesztették. „Fel szeretnénk szólítani a tűz felbujtóit, hogy tiszteljék a jó kapcsolatot és felelősségteljesen politizáljanak.”

Danko: Mindent meg kell tennünk azért, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak példaértékű legyen a kapcsolatuk

Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke vasárnap délután találkozóra hívta a himnusztörvény elleni tüntetés szervezőit.

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak példaértékű kapcsolataik legyenek“ – jelentette ki Danko a találkozó után tartott sajtótájékoztatón.

„Olyan korban élünk az EU-ban, amikor a magyaroknak és a szlovákoknak össze kell fogniuk. Ha tiszteletben tartják az államhatárainkat, a szeretett Szlovákiánkat, akkor nem lehetnek problémáink semmilyen nemzetiségi kisebbséggel. És ez vonatkozik a magyarokra, a csehekre, a lengyelekre, a romákra. Mindenki, aki megbecsüli Szlovákiát, és az értékét képezi, tiszteletet érdemel“ – hangsúlyozta Danko.

Az SNS elnöke megemlítette, hogy 1993-tól érvényben van Szlovákiában az a törvény, amely az államhimnusz lejátszásáról szól: „Ez a törvénymódosító javaslat, amelyet elfogadott a parlament, nem ejt szót semmilyen állam himnusza lejátszásának a megtiltásáról“ – hangsúlyozta, majd hozzátette, csupán arról van szó, hogy állami ünnepek idején ne játsszák le és énekeljék más államok himnuszát, amennyiben nincs jelen az adott ország hivatalos küldöttje.

A parlament elnöke beszélt a koalíciós egyezségről is. „A koalíció elfogadja, ha a Híd nem fogja megszavazni a törvényt. Ezt nem tartom majd a koalíciós egyezség megszegésének. A törvénymódosítást csak azért fogadták el, hogy a hokistáknak ne legyen elcsúfízott jel a mezeiken“ – magyarázta.

Danko megerősítette, hogy felszólította a vasárnapi tüntetés szervezőit, juttassák el hozzá a törvénnyel kapcsolatos írásos megjegyzéseiket.

„Danko úrnak elmagyaráztuk, hogy mit akarunk. Holnapig van időnk elküldeni a követelményeinket, ő pedig ezeket átveszi a koalíciós tanáccsal“ – mondta a találkozó után az egyik főszervező, Halász Béla.

Ahogy az ismert, a szlovák törvényhozás - köztük a hidas képviselők jelentős hozzájárulásával - március végén nagy többséggel elfogadott egy törvényt, ami egyes vélemények szerint bünteti a külföldi országok himnuszának elhangzását. Miután fény derült a félreértésekre jócskán teret adó jogszabály létezésére, a hidasok kérték az államfőt, vétózza meg a törvény leginkább bírált rendelkezését. Andrej Kiska vissza is dobta a jogszabályt a parlamentnek, de azzal a csavarral, hogy nem egy-két rendelkezést kifogásolt, hanem a jogszabály egészét.

Ilyen esetben viszont a törvényhozás csak két dolgot tehet: vagy “megtöri” az elnöki vétót, és a törvényt a maga eredeti formájában erősíti meg, vagy pedig a jogszabályt elveti a parlament. Míg az első megoldás elfogadhatatlan Bugár Béláék számára, az utóbbi pedig az SNS-nek nincs ínyére. Szóval a Kiska által a parlamentnek visszadobott, az állami jelképekről szóló törvény most újra végig kell, hogy fusson a törvényhozás szakbizottságain, így az alkotmányügyi testületen is.


(parameter)