„Előfordult, hogy sírva hívtak bennünket, és még az anyanyelven is nehéz volt megfogalmazniuk, hogy mi bántja őket”

Három évvel ezelőtt indult a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat. Az éjjel-nappal hívható telefonszámokon magyar nyelven fogadják a bajban lévő, kétségbeesett emberek hívásait, akik úgy érzik, egy kívülálló személy névtelen segítségére van szükségük.

„Előfordult, hogy sírva hívtak bennünket, és még az anyanyelven is nehéz volt megfogalmazniuk, hogy mi bántja őket”
Fotók: Cséfalvay Á. András

Szlovákiában a magyarországi és a kárpátaljai mintát követve indították el 2016-ban a telefonos lelki elsősegély-szolgálatot, azóta pedig bebizonyosodott, hogy a kezdeményezésnek van létjogosultsága: folyamatosan érkeznek a hívások, és az emberek hálásak azért, hogy magyarul kaphatnak támogatást, ha bajban érzik magukat. A kezdetekről, az elmúlt időszakról, a kezdeményezés szakmai hátteréről, valamint a jövőbeli tervekről a szolgálatot elindító Szövetség a Közös Célokért társulás ügyvezető igazgatójával, Hideghéthy Andreával, valamint a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (FLET) szakmai vezetőjével, Ujpál Emőke pszichológussal beszélgettünk.


Mik voltak a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat elindításának előzményei?

Hideghéthy Andrea: Romániában már évtizedek óta üzemeltetik a magyar nyelven elérhető segélyhívóvonalakat. 2014-ben Kárpátalján megalapították a Kárpátaljai Lelki Elsősegély Szolgálatot, majd nem sokkal később a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) akkori elnöke, Buza Domonkos felvette a kapcsolatot a szlovákiai magyar szervezettel. A Szövetség a Közös Célokért igazgatója, Pogány Erzsébet pedig elvállalta a telefonszolgálat elindítását.

Milyen munkafolyamat előzte ezt meg?

A: Az előkészítő munka két évig tartott. Ez idő alatt számos hazai, a közéletben ismert személyt kerestünk meg, akiktől afelől érdeklődtünk, hogy szerintük van-e létjogosultsága egy ilyen telefonszolgálatnak, mit gondolnak, miért lenne fontos, ha ezt megvalósítanánk, illetve milyen szakmai hátteret tudnának biztosítani. Azt válaszolták, hogy hiánypótló lenne egy ilyen szolgálat elindítása és nagy szükség van rá,

mert amikor krízishelyzetben érzi magát az ember, egyszerűen beszűkülnek a nyelvi határok, és még ha jól is tud az illető szlovákul, nagy valószínűséggel abban az érzelmileg megterhelő helyzetben nem tudja kifejezni, amit éppen átél.

Ez volt az a motiváció számunkra, amelynek hatására azt mondtuk, hogy állunk a feladat elébe, és megpróbáljuk megvalósítani a telefonszolgálatot. Akkor még egy technikai berendezés működött, szlovákiai hívószámokkal biztosítottuk azt, hogy Magyarországon tudják fogadják az alapdíjas hívásokat.

Kikkel működtek együtt az előkészítő munkafolyamat során?

A: Nagy segítségünkre volt Bauer Edit, Rácz Jolán református lelkész, Puss Sándor atya, a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület elnöke, Pásztor Csaba, valamint a Carissimi részéről Tóth Erika. A legfőbb célunk már akkor is az volt, hogy ha sikerül elindítanunk a programot, akkor azt képesek legyünk hosszú távon biztosítani.

Három évvel ezelőtt pedig ezt sikerült is megvalósítani.

A: Igen, 2016-ban hivatalosan is létrejött a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (FLET). A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége az önkéntesek toborzása után vállalta a szakmai képzést. A célunk az volt, hogy létrejöjjön a szlovákiai önálló ügyelőcsoport, tehát a hívások ne Magyarországra, illetve Kárpátaljára legyenek irányítva, hanem itt, Szlovákiában is legyenek ügyeletesek, akik fel tudják venni a telefont. Ekkor valósult meg a LESZ korábbi törekvése azzal kapcsolatban, hogy Kárpát-medencei szintűvé tegyék az együttműködést: idén szeptemberben aláírtunk egy együttműködési megállapodást, amely azt eredményezte, hogy a LESZ az egész Kárpát-medencében élő magyarság számára kiterjesztette annak lehetőségét, hogy az anyanyelvén kérjen telefonos segítséget.

Tehát a szolgálatot teljesítő szlovákiai magyar önkéntesek is szakmai szintű képzést kapnak, mielőtt elvállalhatják a megbízást?

Ujpál Emőke: Már az önkéntesek kiválasztása is szakmai szempontok alapján történik. Interjúkat, pszichológiai teszteket készítünk, és ezek eredménye alapján választjuk ki az önkénteseket. Utána következik a képzés, amely egy önismereti és egy elméleti képzésből, valamint ehhez kapcsolódóan egy gyakorlati képzésből, szituációs kommunikációs gyakorlatokból áll. Utána jelen vannak mások ügyeleteinél, megfigyelik a beszélgetéseket, majd a szakmai tapasztalatcsere után megkezdhetik az önálló munkájukat.

Milyen a visszajelzés az emberek részéről?

E: Számos olyan hívásunk volt, amely egyszerűen csak arról szólt,

hogy meghatódottan köszönték meg a lehetőséget. Úgy gondolom, hogy ezek a legfontosabb visszajelzések.

A: Többen azt mondták, korábban sosem gondolták volna, hogy lesz lehetőség itt nálunk is a saját anyanyelvünkön segítséget kérni teljesen névtelenül. A visszajelzések megerősítenek bennünket abban, hogy jó döntés volt létrehozni a szolgálatot. Emellett nagy örömünkre szolgál, hogy a hazai működő regionális lapok is hírt adnak az egyes eseményeinkről, közlik a plakátjainkat, keresnek bennünket. Ezek mind olyan dolgok, amelyek azt mutatják, hogy az emberek pozitívan értékelik a szolgálatot.

A telefonhívás valójában teljesen névtelenül zajlik – mind a hívó, mind az ügyeletes részéről?

E: Igen, ez egy anonim telefonvonal, a hívónak tehát nem kellene bemutatkoznia, de gyakran előfordul, hogy ösztönösen elmondják a nevüket, és olyan is volt, aki kérte, hogy a vonal másik végén is mutatkozzanak be. Ez nyilván nem lehetséges, hiszen fontos az ügyeletesek védelme. Az emberek általában pozitívan értékelik az anonimitást, mert sokan azért félnek tárcsázni a segélyhívót, mert nem szeretnék vállalni a problémájukat.

Fontos tehát hangsúlyoznunk, hogy egy teljes mértékben anonim szolgálatról van szó, a hívónak semmilyen személyes információt nem kell elárulnia magáról. Elég, ha kizárólag arról beszél, hogy mi az, ami bántja.

Általában véve milyen jellegű problémákkal fordulnak önökhöz?

E: Ez teljesen változó, megjelennek a kapcsolati problémák, a családon belüli nehézségek, a magány (vannak, akik családon belül is magányosnak érzik magukat), munkahelyi problémák, gyermekkel kapcsolatos nehézségek. Betegségben szenvedők, gyászolók is hívhatnak, gyakorlatilag tehát bármilyen jellegű panasszal fordulhatnak hozzánk. Előfordulhat az is, hogy krízisben van a hívó (például több veszteség érte, kirúgták a munkahelyéről, megcsalta a párja).

Mindezek mellett arra is fel vagyunk készülve, hogy olyan hívó veszi fel velünk a kapcsolatot, aki az öngyilkosságot fontolgatja.

Az ünnepek környékén milyen jellegű hívásokra számítanak?

A tapasztalat szerint az adventi időszakban megszaporodnak a hívásszámok. Ilyenkor a hívások témája főként a magányra, kapcsolathiányra, elhunyt hozzátartozók és a távol lévő családtagok hiányára fókuszálódik. Fokozódhat az érzékenység, a szomorúság és az elkeseredettség. Nemcsak a magány kerülhet azonban előtérbe ebben az időszakban, hanem a családi konfliktusok, feszültségek is terítékre kerülhetnek az ünnepi étel mellé, és ez különösen stresszkeltő lehet.

Hogyan zajlik egy konkrét telefonbeszélgetés?

E: Először a hívó elmondja, hogy mi az, ami miatt hívta a szolgálatot, majd az ügyeletes kérdésekkel segíti őt abban, hogy ki tudja fejteni a problémáját, meg tudja fogalmazni, fontos ugyanis, hogy az érzésekről tudjuk beszélni. A beszélgetés folyamán a kérdések által a hívó új nézőpontokhoz jut. Nagyon fontos, hogy nem adunk tanácsot, hanem maga a hívó jut el a saját megoldásáig. Amikor érzelmileg nehéz helyzetben vagyunk, hajlamosak vagyunk a beszűkülésre. Egy ilyen beszélgetés éppen ezt tudja meggátolni, mert utána olyan dolgokat is észreveszünk, amelyeket addig nem.

És ekkor különösen fontos, hogy az anyanyelvünkön beszélhessünk a problémánkról.

E: Amikor érzelmileg nehéz helyzetben vagyunk, az idegennyelv-tudás korlátozódik. Előfordul, hogy valaki kétségbeesetten, sírva hív bennünket, és még az anyanyelvén is nehéz megfogalmaznia, hogy mi bántja. Az már eleve egyfajta biztonságérzetet ad, hogy a saját anyanyelvemen szólnak vissza hozzám, és ehhez jön még az ügyelő empátiája, aki egy elfogadó, bizalmi légkört tud teremteni a beszélgetés során.

A FLET-nek Facebook-oldala már van, szóba került esetleg az internetes, írásos tanácsadás gondolata is?

A: Van pár ilyen gyakorlat Magyarországon, mivel azonban az internetes tanácsadásnak más a módszertana, ez további képzéseket igényel. Jelenleg a tervezés fázisában vagyunk, fel kell mérnünk egy ilyen szolgáltatás szükségességét.

Lehetséges, hogy írásban még nyitottabbak lennének az emberek?

A: Írásban talán könnyebben nyílnak meg, de a a szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy az élőbeszédre szükség van. Írás során ugyanis nem érzékeljük a reakciókat, nem halljuk a telefonáló hangszínét, valójában csak írásról és olvasásról van szó. Ezért inkább a telefonos segélyvonal felé szeretnénk irányítani a bajban lévőket, mert teljesen más aspektusokat tud telefonon keresztül, élőszóval megélni.

E: A tapasztalataink azt mutatják, hogy az emberek gyakran azt hiszik, ha felhívnak egy ilyen telefonvonalat, akkor az azt jelenti, hogy baj van velük. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy mindenkinek vannak nehézségek az életében,

és ha valaki ezt vállalja, felhívja a segélyvonalat és támogatást kér, az nem azt jelenti, hogy gyenge vagy nagy baj van vele. Épp ellenkezőleg: felelősséget vállal magáért, eldönti, hogy szeretne változtatni, és erre megtalálja az eszközöket. Ez tehát épp ellenkezőleg, a személyes erejéről árulkodik, nem pedig a gyengeségéről.

A másik dolog pedig, hogy ha felhívja valaki ezt a telefonvonalat, akkor nem kell negatív visszajelzéstől tartania, hiszen senki nem fog ítélkezni felette, sem véleményt mondani.

Milyen céljaik vannak a FLET fejlesztésével kapcsolatban?

A: Szeretnénk a már meglévő önkéntes csoportunkat bővíteni, valamint a keleti régióban is szeretnénk egy csapatot. Emellett céljaink közé tartozik megerősíteni a köztudatban a telefonszolgálat jelenlétét, felhívni rá a figyelmet a médiában, oktatási intézményekben, az orvosi rendelőkben, felvenni a kapcsolatot szakemberekkel. A fenntartás szempontjából fontos továbbá, hogy az ügyelők folyamatosan kapjanak szakmai megerősítést, képzéseket, ahol meg tudjuk beszélni a felmerülő problémákat, kérdéseket. Az önkéntesek gyakorlatilag a személyiségükkel dolgoznak a szabadidejükben, teljesen ingyen. Egyensúlyozni kell azokat a hatásokat, amelyek őket érik, tehát fontos az ügyelők mentális egészségének a megőrzése is. A SZAKC szervezetnek – látva az önkéntesek elhivatottságát – az a célja, hogy biztosítsuk számukra ezeket a lehetőségeket és minden olyan körülményt, ami számukra megkönnyíti ennek a feladatnak az elvégzését.

Ha úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat alapdíjas telefonszámait: 0918500333, 0904500338. A szlovákiai magyar segítők szerda este 6 és csütörtök este 6 óra között elérhetőek, a többi időpontban pedig, ahogy már ez 2016 óta is folyamatosan működik, a beérkező hívások a magyarországi és kárpátaljai segítőkhöz vannak átirányítva.


(Farkas Linda)