Divatdiéták górcső alatt, avagy miért nem működnek valójában

Kép: femina.hu

A fogyókúra célja teljes egészében a testtömeg csökkentése. A diéta fogalma pedig, az egyes betegségek esetében alkalmazandó étrendi változtatást jelenti, tehát egyes betegségek megelőzésére, enyhítésére és gyógyítására szolgál. Egy olyan étrendi változást jelent, amely teljes mértékben a beteg szervezet igényeinek megfelelően van módosítva. A diétát igénylő betegségek közé sorolandók például az anyagcsere, a szív- és érrendszeri, az autoimmun betegségek, illetve a tápcsatorna megbetegedései és a különféle ételallergiák.

A testsúly problémával küzdő emberek nagy része megannyi fogyókúrát képes kipróbálni a céljuk elérésének az érdekében. Első sorban az internetről, könyvekből, újságokból és a médián keresztül igyekeznek tájékozódni, hogy így kiválasztják a számukra legmegfelelőbb és az általuk leghatásosabbnak vélt fogyókúrás módszert. Nagy számban jelennek meg újabb, modernebb irányzatok, amelyeket sztárokkal, műsorvezetőkkel, énekesekkel népszerűsítenek. Számos emberhez eljutnak a divatdiéták, amelyek olyan testtömeg csökkentő étrendek, amelyek rövid idő elteltével hatásos és hosszú távú testsúlycsökkenést ígérnek. Ezen feltevésből fakadóan nagyon népszerűek. Általában az alapanyagcserét befolyásolják. A szervezet alapanyagcseréjének a csökkentésével a kívánt testsúly hamar elérhető, viszont a kúra befejeztével a szervezet fokozatosan visszaépíti a leadott testtömeget. Ezt a jelenséget nevezzük jo-jo effektusnak.

Kép: divany.hu

A divatdiéták osztályozása során öt nagy kategóriát különböztethetünk meg.

A zsírdús diéták:

E diéta típusok jellemzői, hogy a zsiradékban gazdag ételeket és élelmiszereket részesítik előnyben a radikális szénhidrát megszorítás mellett. Az étrend napi 55-65%- ban tartalmaz zsiradékot, míg szénhidrátot körülbelül 20%-ban, amely az egészséges táplálkozás irányelvei alapján nagyon alacsony. A hosszú távú szénhidrát megszorítás megbetegedéshez vezethet, mivel elengedhetetlen a megfelelő agyi működéshez és az energiatermeléshez. Ha a szervezetünk nem részesül megfelelő szénhidrát ellátásban, akkor a szükséges energiát a saját zsírtartalékaiból kell előállítania. A felhasználás során a zsírokból ketonok keletkeznek, amelyek a vérben felhalmozódva ketózist váltanak ki. Ez gondolkodászavarhoz, levertséghez, csontbetegséghez, valamint veseproblémához vezethet. Az alacsony szénhidrát tartalom mellett a rostfogyasztás sem kielégítő, amely felveti a bélrendszeri daganatok kialakulásának az esélyét.

A trigliceridek nem csak a táplálékkal felvett zsírok, hanem a testünket alkotó zsírszövetek alkotórészei is. A szervezetünkre a legkedvezőtlenebb hatással a telített zsírsavak vannak, melyeknek a hosszú távú fogyasztása II-es típusú cukorbetegséghez és a máj elzsírosodásához vezethet. A túlzott telített zsírsav bevitel a hypertriglyceridaemia és a hypercholeszterinaemia rizikó faktora is. A magas triglicerid és koleszterin szint egyaránt hozzájárulhat az érelmeszesedés, szív- és érrendszeri betegségek, valamit a metabolikus szindróma kialakulásához. A magas triglicerid szint nagy kockázatot jelenet a hasnyálmirigy gyulladás kifejlődésében.

A kúra által elért esetleges súlycsökkenést az váltja ki, hogy rövidtávon a testünkből több víz csökkent, mint zsír.

A fehérje diéták:

A diétákban a figyelem fehérjékre összpontosul, mivel egy napi étrend akár 50-60%-ban tartalmazza őket. A fehérjével fontossági szempontból egyenértékű szénhidrátok és zsírok a háttérbe szorulnak. Számtalan kutatás foglalkozik a fehérjedús táplálkozás károsító tényezőinek a feltárásával. Megerősítették, hogy a vörös, illetve feldolgozott húsok jelentős mértékben befolyásolják a colorectális tumorok, valamint a nők esetében a petefészek rák kialakulását. Az eltúlzott fehérjefogyasztás miatt magas húgysavszint is felléphet, amely a purin anyagcsere zavarát okozhatja, így köszvény betegséghez vezethet.

Az állati eredetű fehérjék mellett nagy mennyiségben szerepelnek az úgynevezett rejtett zsírok és nátrium. Ezek az összetevők rizikótényezőként hatnak egyes betegségek manifesztációjában pl.: a diabétesz, szívinfarktus, csontanyagcsere-zavarok, májkárosodás, valamint a koszorúerek elmeszesedése. A hypertonia kifejlődésében sincs ez másként. Nemcsak az egyes betegségek kialakulását eredményezheti, hanem a már diagnosztizált betegségek prognózisát is károsíthatja a túlzott állati eredetű fehérjebevitel. Ezek egyike a vesebetegség, amelynek kezeléséhez hozzátartozik a mérsékelten fehérjeszegény étrend. Ennek a speciális diétának a megszegésével előidézhetik a betegség kedvezőtlen kimenetelét.

A már kialakult diabétesz során sem ajánlott, mivel a májban lejátszódó glukoneogenezis során 100 gramm fehérjéből közel 50 gramm glükóz termelődik. Kiemelten fontos, mivel a diabétesz szövődményeként megjelenhet a diabeteszes nephropáthia, amely akár a páciens életét is követelheti.

A szénhidrátdús diéták:

A szervezetünk számára a fő energiaforrást a szénhidrátok jelentik. Nagyrészt a növényi eredetűeket hasznosítja, az állati eredetűek hasznosulása kismértékű. Ebben az esetben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy egy napi étrend több mint 65%-nyi szénhidrátot tartalmaz. A zsírok és fehérjék 20-20%- ban jelennek meg. A legjelentősebb hibájuk az egyhangúság mellet, hogy nagyon alacsony a fehérje, vitamin és ásványi anyag tartalmuk. Egyes esetekben dehidratációt is okozhatnak. A fehérjehiányos táplálkozás következménye több szervet és életfunkciót is érinthet, azért e kúrák hosszú távú alkalmazása semmiképpen sem ajánlott. A szervezet fogékonyabbá válik az egyes betegségekre, mivel csökken az immunvédekezés, valamint a sebgyógyulás is elhúzódhat. Zavart szenvedhet a véralvadás, valamint a csökkent vitamin és ásványi anyag bevitel miatt könnyebben alakulhat ki csonttörés, melynek a gyógyulása elhúzódik.

A gyümölcsdiéták és ivókúrák:

Mindkét kúrafajta esetében egyértelműen megállapítható, hogy alkalmazásuk egyértelműen tápanyaghiányos állapothoz vezet. Alacsony az energia, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag tartalmuk. Nem biztosítja a szervezet számara nélkülözhetetlen tápanyagok egyikét sem, ezért számos veszélyt rejtenek magukban. Hosszú távú alkalmazásuk teljes mértékben elvetendő.

Az alacsony energia tartalmú diéták:

Az alacsony energia tartalmú diéták 1000-1500 kilokalória energia hordozói. A nagyon alacsony kalóriatartalmúak esetében ez 1000 kilokalória alá is csökkenhet. Mindkét kúra alkalmazása kizárólag orvosi felügyelet mellett ajánlott az egészségkárosító hatások kivédése érdekében. Testsúlycsökkenést eredményezhetnek rövidtávon, mivel az elégtelen energia bevitel hatására szervezetünk a zsírtartalékait használja fel az energiaszükséglet biztosítására.

Nem csak súly, hanem jelentős izomtömeg veszteséget is kiválthatnak. A kúrák alkalmazása és a fogyásért folytatott küzdelem hatást gyakorolhat a hangulatra, pszichés állapotra. Ingerlékenységet, stresszt, valamint depressziót okozhatnak. Hosszútávon lelassítják a szervezet anyagcseréjét, így fáradtságot, levertséget, a lelassultság érzetet tapasztalhatnak, akik alkalmazzák. A lelassult anyagcsere miatt a fogyás üteme is csökken, mivel a szervezet hozzászokik az alacsony energia bevitelhez. Mindez mellett nem megfelelő sem a vitamin, sem pedig az ásványi anyag ellátottsága a szervezetnek. A gyakoribb vércukor és vérnyomás ingadozás számos tüneteket produkálhat, akár ájulást is kiválthatnak. A vércukor gyakori leesése miatt szédülést, levertséget, erőtlenséget, remegést tapasztalhatnak.

Forrás: anifitt.eu