Darabokra szedték a jogvédők Anna Záborská és az OĽaNO abortusztörvényét

2020. július 14. - 13:34 | Belföld

Súlyosan sérti a nők reprodukciós és egyéb jogait az abortusztörvény OĽaNO-s képviselők által beterjesztett változata is, állítja a Választás Lehetősége (Moznost volby - VL) civilszervezet a parlament előtt levő törvényről. Habár a bemutató cikkünkben mi is azt írtuk, hogy inkább csak kozmetikai módosításokat tartalmaz, amelyek nem módosítják alapvetően a nők választási jogát, a jogvédő civilek szerint ezeknek a „kozmetikai módosításoknak” a valódi célja az abortusz elvégzésének jelentős megnehezítése, és a belengetett szociális támogatások sem segítik jelentúsen a gyermekvállalás mellett döntő nőket.

Darabokra szedték a jogvédők Anna Záborská és az OĽaNO abortusztörvényét
Fotó: TASR

A kötelező várakozási idő meghosszabbítása, az abortuszt mérlegelő nők írásos tájékoztatása, az egészségi okokból a terhesség megszakítása mellett döntő nők kétszeri orvosi vizsgálata, a művi terhességmegszakítás „reklámjának” tiltása és néhány szociális törvény módosítása – röviden így lehet összefoglalni az Anna Záborská (OLaNO) és képviselőtársai által benyújtott törvényjavaslatot. A javaslatot az előterjesztők a nehéz helyzetben lévő nőknek valós segítségnyújtással, a valós választás lehetőségének megteremtésével indokolják.

„A javaslatunk nem szól a terhesség megszakításának tiltásról vagy a radikális korlátozásáról - jelentette ki a tervezetet bemutató sajtótájékoztatón Anna Záborská. – Segíteni akarunk azoknak a nőknek, akik elsődlegesen szociális és gazdasági okok miatt akarják elvégeztetni az abortuszt.”

Nem „kozmetika”, alapvető akadályok

A VL szerint azonban szó sincs arról, hogy a nők helyzetét akarnák megkönnyíteni bármelyik javaslattal is. „A szociális törvényekben végrehajtott néhány »kozmetikai módosítás« csak annak az elfedésére szolgál, hogy a javaslat lényege alapvető akadályokat gördíteni a biztonságos terhességmegszakításhoz való hozzáférés útjába, és korlátozni a nők reprodukciós és egyéb emberi jogait” - áll a szervezet által kiadott elemzésben. Szerintük ezt igazolja az is, hogy a kidolgozók nem a nők egészségét tekintik a legfontosabbnak, hanem a magzatét.

„A megfogant, meg nem született gyermek”

Emellett bevezetnék a jogrendbe a meg nem született gyermek kifejezést is. Szerintük sem jogi, sem orvosi szempontból nem értelmezhető és helytelen fogalom a magzat helyett a „meg nem született gyermek, a megfogant meg nem született gyermek” kifejezések használata. „Ezeknek a a kifejezéseknek semmi közük a nők védelméhez, céljuk csak a nők döntésének a megnehezítése az életükről és a terhességükről, valamint a magzat jogállásának a meghatározása” – vélik az OL szakértői, Adriana Mesochoritisová és Barbora Holubová.

Túl sok várakozás

Az abortusz jelenleg a terhesség 12. hetéig végezhető el legálisan, ezen a törvényjavslat sem változtat. A jelenlegi 48 óráról viszont annak duplájára 96 órára, vagyis négy napra növelné a várakozási időt, és ezt attól a ponttól számítaná, amikor az orvos megállapította, hogy teljesült minden feltétel az abortusz elvégzéséhez, és elküldi a jelentést arról, hogy megadta a szükséges információt a páciensnek. A jogvédők szerint azonban az orvost nem köti semmilyen határidő a jelentés elküldéséhez, és feleslegesen rövidíti a rendelkezésre álló, különben sem túl hosszú időt. A terhesség kezdetét ugyanis az előírások szerint az utolsó menstruáció első napjától számítják, egész hetekben. Szerintük

még a legrövidebb várakozási idő is jogellenes, hiszen a nő nem akkor kezd el gondolkodni a terhességmegszakításon, amikor orvoshoz megy, hanem ezt a lépést már megfontoltan teszi meg.

Egyházi „tájékoztatás” és tiltott reklám

Kifogásolják azt is, hogy a nők kötelező tájékoztatását a tervezet szerint egyházak és vallási társaságok is végezhetik majd, ami szerintük egyáltalán nem garantálja, hogy a nőket tényszerűen tájékoztatják majd jogaikról, tekintve, hogy az egyházak alapvetően elutasítják a terhességmegszakítást.

Nem értenek egyet a művi terhességmegszakítás „reklámjának” a tiltásával sem, pontosabban elutasítják azt a megfogalmazást, amit az előterjesztők használnak. Aszerint ugyanis

már az is reklámnak számítana, ha egy nőgyógyászati rendelő a honlapján feltünteti, hogy végez művi terhességmegszakítást is.

Nem biztosít tényleges anyagi védelmet

De a törvénymódosítás ezen megszorítások mellett még csak a nők szociális, anyagi biztonságát sem növeli. Ugyan a javaslatban szerepel, hogy a teherbe esett nők is igénybe vehetik majd a szükségszállások adta lehetőséget, de a VL szakértői szerint ez a lehetőség már most is létezik. „A jelenleg érvényes jogszabály is lehetővé teszi a lakhatás biztosítást szükséghelyzetben a terhes nőknek, vagy a kisgyerekes nőknek.

A javasolt intézkedésre ebben a formában nincs szükség” – állítják a szakértők.

Szerintük a nők számára rendelkezésre álló védett lakásokból ma is rendkívül kevés van, a javaslat pedig nem segíti azt, hogy ezek száma emelkedjen.

Kettéosztott támogatás

Nem segít sokat a nőnek a másik szociális javaslat sem, amely szerint a felosztanák két részre a gyermek születésekor járó támogatást: 400 eurót már a terhesség 12. hete után igényelhetne az anya, a maradék 429,86 eurót a gyermek megszületésekor kapná meg. A támogatás jelenlegi összege 830 euró, amit a gyermek egy hónapos kora után kaphat meg az anya. Egyéb, az egészséges gyermekek után járó szociális támogatást nem tartalmaz az OLaNO-s képviselők javaslata.

A törvénytervezet jelenleg első olvasatban van a parlament programjában, várhatóan kedden délután szavaznak róla.

- lpj -