Bocsánatot kértek az egykori koreai szexrabszolgáktól

A dél-koreai államfő kilenc, egykoron szexrabszolgaságba taszított áldozattal tartott találkozóján kért bocsánatot, tavaly májusi hivatalba lépése óta először. "Sajnálom, hogy a megállapodás az Önök véleményének figyelembevétele nélkül és akaratuk ellenére született. Mint elnök, bocsánatot kérek" - mondta Mun.

A múlt héten egy államilag kinevezett dél-koreai testület arra a következtetésre jutott, hogy az előző kormány nem kommunikált megfelelő módon az áldozatokkal az egyezmény megkötése előtt, az egyezmény nem felel meg a dél-koreai áldozatok szükségleteinek.

Mun - vélhetően utalva arra, hogy a megállapodásról elődje az áldozatok bevonása nélkül döntött - közölte: az egyezmény kizárja a nyilvánosságot és az áldozatokat, és megsérti a nemzetközi közösség általános elveit a vitás történelmi kérdések rendezésére. A dél-koreai elnök azonban leszögezte: a vitás történelmi kérdések nem befolyásolhatják a "jövőbe tekintő" kapcsolatok kiépítésére tett erőfeszítéseket a két ország között.

A 2015-ben született egyezmény értelmében Abe Sindzó japán kormányfő bocsánatot kért Dél-Koreától, Tokió pedig egymilliárd jenes segélyalapot hoz létre azoknak az idős dél-koreai nőknek a támogatására, akiket a japán megszálló erők 1910 és 1945 között szexuális szolgáltatásokra kényszerítettek. Dél-Korea pedig azt vállalta a megállapodásban, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt, és megpróbálja rávenni "az illetékes szervezeteket" - vagyis az egykori szexrabszolgákat képviselő civil csoportokat -, hogy távolítsák el a szöuli japán nagykövetség épülete elől azt a szobrot, amely a prostitúcióra kényszerített koreaiakat jelképezi, és amelyet Tokió sérelmesnek és veszélyesnek érez.

Szöul és Tokió az egyezmény megkötésekor egyetértettek abban, hogy a vita "visszafordíthatatlanul rendeződik", ha mindkét fél teljesíti a megállapodásban foglaltakat.

MTI/para