"Azért használod ingyen, mert a szemgolyóddal kereskednek"

A szakember a közösségi oldalak kapcsán kiemelte, azok akár szorongást is kelthetnek bennünk. Ugyanis megannyi csodás dolgot látunk az ismerőseink, vagy épp ismeretlen emberek idővonalán, miközben mi lehet, hogy a fotelben gubbasztva görgetjük az oldalt. Ezáltal elkezdünk azon stresszelni, hogy nekünk miért nem sikerül mindaz, amit ott látunk. Közben elfelejtjük azt a tényt, miszerint a közösségi oldalakra mindenki csak a szép és kellemes élményeit posztolja ki, míg a kellemetlen pillanatokat titokban tartja.

Herendi Kata szót ejtett a fantomrezgésről. „Ez magában rendkívül érdekes jelenség. Itt megemlíteném a nomofóbiát, mely annak okozója, hogy a mobiltelefonunk folyamatosan a közelünkben kell, hogy legyen. Úgy gondolom, sokak számára ismerős annak a szorongásnak az érzése, ami akkor lép fel, amikor nem tudjuk, hol van a telefonunk. Ennek egyik következménye a fantomrezgés. Úgy érezzük, valami történt, meg kell néznünk, nehogy lemaradjunk róla, közben pedig nem történt semmi, nem csengett a telefonunk. Ennek következménye, hogy akár beszélgetés közben is, bármikor előkapjuk készülékeinket” – foglalta össze a pszichológus.

„Nem te fizetsz a Facebookért, a hirdetők fizetnek érte. Azért használod ingyen, mert a szemgolyóddal kereskednek”

– idézte Récsei Noémi Catherine Price Digitális detox című könyvének sorait, majd feltette a kérdést, miért nem válunk cselekvőképessé, hiszen a legtöbben tisztában vagyunk ezzel. A szakember válasza az volt, azért, mert túlságosan nehéz ellenállni. Tudjuk, mit tesz velünk, mit tesz a kapcsolatainkkal – folytatta –, észleljük, hogy általa fáradékonyabbá válunk, nehezebben koncentrálunk, mégis élünk vele. „Olyan mély szükségleteket ébreszt bennünk, ha a közelünkben van bármilyen okoseszköz, hogy nehezen tudunk nemet mondani. Ilyen a felfedezési vágyunk. Az internet pedig az információkhoz való hozzájutást biztosítja számunkra. Egy másik szükségletünk a manipuláció, vagyis a kézzel végzett tevékenységek űzése, a babrálás. Ezek ösztönös, önmegnyugtató tevékenységek, melyeket napjainkban szintén az okoseszközök segítségével éljük ki” – húzta alá.

Az est folyamán a buborékhatás fogalma egyaránt felmerült, mely a telefonunk használatával eltöltött túl sok idő következménye. E fogalmat főként a közösségi média esetében használják, mely könnyedén belehelyez minket egy buborékba, ahol kizárólag olyasmivel találkozunk, ami számunkra érdekes, kedvelhető. Ebből nagyon nehéz kikerülni, hangsúlyozta Herendi Kata.

Az okostelefonok működése hasonló, mint a nyereményjátékoké. Mindkettő képes függőséget okozni, hangzott el a beszélgetőesten. A pszichológus kifejtette, folyamatosan időt szánunk a telefonok használatára, várva a visszajelzéseket. Ezáltal szépen lassan függővé válunk, amit nagyon nehéz tudatosítani, s talán még nehezebb kitörni belőle.

Herendi Kata kifejtette, az online térben sokkal szókimondóbbak vagyunk, könnyebben kitárulkozunk. A közösségi oldalak elterjedése előtt, ha valami történt velünk, nem mondtuk el azonnal mindenkinek. Ellenben napjainkban minden történést azonnal megosztunk az oldalunkon, hogy mindenki tudjon róla. Semmit nem tudunk magunkban tartani, azonnal el kell mondanunk azt. Ezt nevezik a pszichológusok érzelmi inkontinenciának. „Emiatt másképpen dolgozzuk fel az érzelmeinket. Nem hagyunk ugyanis elég időt magunknak, hogy megéljük, feldolgozzuk az egyes érzéseinket” – fűzte hozzá.

A szakember Tari Annamária pszichológus szavait idézte, miszerint az ember biológiai születése később következik be, mint a szociális születése. Az utóbbi, amikor a világ elé tárjuk, hogy babát várunk. Sokan már az első ultrahangfelvétel fotóját is megosztják. „Nagyon gyorsan jöttek ezek az eszközök az életünkbe, s nagy teret hódítottak meg. Sok dolgot nem látunk előre. Itt jönnek képbe a gyerekek. Számunkra örömteli esemény megosztani a gyermekeink cuki fotóit, de nem gondolunk bele, hogy vajon ő, akinek majd lesz egy saját online és offline élete, mit szól ehhez. Előre kell gondolkodnunk, hogy milyen digitális lábnyomot hagyunk a gyermekeinkre.”

Számos kutatás bizonyítja, az internet túlzott használata befolyásolja az agyműködésünket. Többek közt feledékenységet, koncentrációzavart okoz. A gyermekek sokkal fokozottabban ki vannak téve a negatív hatásoknak.

A mai gyerekek már online generációnak számítanak, fűzte hozzá a szakember. Herendi Kata hangsúlyozta, nem kell teljes mértékben mellőznünk a digitális eszközöket, bizonyos mértékben jelen lehetnek az életünkben. Azonban rendkívül fontos, hogy mértéket tartsunk az okoseszközökkel eltöltött időben. Fontos továbbá, hogy ezt az időt színvonalasan töltsük el. Hangsúlyozta, tudatos felhasználóknak kell lennünk, ugyanis az online töltött időnk nagy része úgy vész el, hogy észre sem vesszük azt.

Rengeteg időt, naponta akár 4-5 órát is eltöltünk az online térben, a gyerekek ennél többet, akár 6-10 órát.

Mindezzel elveszítve a jelent, hiszen amíg például az okostelefonunkat babráljuk, addig teljesen megszűnik számunkra a külvilág, nem tudatosítjuk, hogy mi történik körülöttünk, a jelen pillanatban. „Veszélyes dolog ez, hiszen ezeket a perceket, órákat soha senki nem adja vissza nekünk” – emelte ki Herendi Kata.

A flow-élmény az elme működésének olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel. Ezt először Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg, azóta a szakterületen kívül is számos helyen hivatkozzák. Ilyen tevékenység például a sport, a tánc, a zenehallgatás. „A telefonhasználat egy ál flow-élményt hozhat létre. Csíkszentmihályi azonban azt is hozzátette az elmélethez, hogy általa épül a személyiségünk. Az okostelefon ál flow-ja nagyon ritkán adja ezt meg. Az utóbbi esetében egy kész élmény passzív befogadói vagyunk.”

A digitális detox fogalma kapcsán kiemelte, fontos a fokozatosság.

Nem kell egyik pillanatról a másikra teljesen elzárni magunkat az online világtól. Tudatosan kell ebbe belevágni, és lépésről lépésre kell haladni.

„Nem kell a kukába dobni a telefonunkat. Lehet detoxolni, de vigyázzunk arra, hogy ne szaladjunk bele egy kudarcélménybe.”

Az est házigazdája – Récsei Noémi – beszélgetőestjének témaválasztása kapcsán elmondta, úgy véli, rendkívül közkeletű dolog ez a téma és jelenség, amely a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt érinti. „A digitális detox működőképes dolog. Jómagam végigcsináltam a harminc napos detoxot. Minden napra voltak kisebb-nagyobb feladatok. Úgy gondolom, egy újfajta digitális perspektíva sokak életébe változást hozhat. Azóta sikerült megtalálnom a határaimat. A digitális világ akaratlanul is beférkőzik az életünkbe, rajtunk áll, mennyire mérsékeljük ezt, s hogy milyen szabályokat hozunk ezzel kapcsolatban saját magunknak” – fűzte hozzá a műsorvezető.

(SzC)